Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

A városi törvényhatóság 1929-ben megállapította az eladási árakat 1930 elejével: A) Alapdíjak: 1. Kisebb gázsütő-, főző-, fűtőberendezés 0,75 P./hó 2. Kisebb gázsütő-, főző-, fűtőberendezés fürdőkályhával 1,5 P./hó 3. Nagyobb gázberendezések 5 P./hó B) Fogyasztási dijak: 1. Általános eladási ár, közvilágítás 0,30—0,3 2. Lakó- és üzlethelyiség konyhafűtésre 300 m

3-ig 0,30 P./m

3 azon fölül 0,15 P./m

3 4. Városi hivatalok, intézetek, üzemek, tisztviselők, alkalmazottak 15 P./m

3 5. 1925. júl. 1. előtt nyugdíjazott városi, üzemi dolgozók 4 P./m

3 1930-ra 35 000 pengő tiszta nyereséget állítottak be.

66 Az 1941-ben a díjemelés után a következő volt a helyzet: a) Alapdíjak: 1—3. 0,9—6 P. b) Fogyasztási díj: 28 m

3 Kedvezmények: 22—28 m

3 c) Propaganda árak: Többletár 13 f./m

3 (Árengedmény 10—20%) A gázmű önköltsége 1939-től 19,032%-kal növekedett, mert a beszerzési ár 2 fillérrel emelkedett, az összköltség pedig 17 165 pengővel, ami 1,56 f./m

3-t jelentett.

67 A 4200 cal./m

3 fűtőértékű gáz ára 2 f./m

3-rel nőtt, az emelés 1941. június 1-től közel 50%-os volt, az 1935-ös mérsékléshez viszonyítva.

68 A gázmű fogyasztása 1936-ban napi 2570 m

3 volt, ez 1941-re 5890-re emelkedett. Az 1941-ben kidolgozott terv évi 10%-os növeléssel számolt, ezért egy 10 000 m

3-es új gáztartály építését határozta el, 350 000 P. költséggel. (Az addigi tartály-térfogat összesen 3600 m

3 volt.) A nyereség ezekben az években 19 029-ről 38 097 pengőre emelkedett.

69 3. V/7/amosmű; A többi törvényhatósági jogú és megyei városhoz hasonlóan a közüzemek közül Pécsett is a villamostelep bírt a legnagyobb jelentőséggel. Példa erre az igazgatói jelentés 1932. október 14-én, amelyben a kedvezőbb üzleti eredmények közt említette az 50 000 pengővel magasabb többletbevételt, amelyből 35 000 pengőt a technológia javításával, a veszteségek csökkentésével a villamosmű érte el.

70 Az 1930-tól érvényes árak a következők voltak: 1. Világítási, háztartási áram: (hektowattóránként) a) általános egységár: b) kedvezményes egységár: c) városi hivatalok, intézmények, üzemek, közvilágítás, tisztviselők, alkalmazottak d) nyugdíjasok, üzemi alkalmazottak e) egyetem 2. Erőátviteli áram: (hektowattonként) a) általános egységár b) kedvezményes ár 6000 KWh-n fölül c) Városi Vízmű, Közvágóhíd d) kisebb városi üzemek e) villamosvasúti forgóáram 3. Külön egységárak: a) Csengőreduktorok havi átalányok Az 1930-as év árambevételeinek előirányzata 1610 millió pengő volt, az esetleges többletbevételeket az áramfogyasztók javára használják föl. Az azévi nyereséget 220 ezerre tervezték.

71 A válság itt szintén éreztette a hatását, rövid idő alatt többször is kénytelenek voltak emelni a díjakat. Az eddig olcsó árakat nem tudták tar6 fillér 3,5-4,5 fillér 2,5 fillér 1 fillér 5,1 fillér 2,5 fillér 1,35-2,2 fillér 1,1 fillér 1.5 fillér 1,4 fillér 30 fillér