Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

vetésének további csökkentését javasolta.

58 Nem nehéz fölfedezni az összefüggést a két indoklás között, s ez mutatja a kormányzat azon törekvését, hogy a gazdasági élet föllendítése érdekében még a városok autonómiájának csökkentésétől sem riadtak vissza. Sebestyén Lajos előbb már idézett tanulmányában kitért a városok közüzemeinek helyzetére is. Az 1933-as adatok szerint ilyen volt a thj. városok költségvetésében az üzemek részesedése: o > •a <D > c < «o SO O s

0 űtől ö so «o "2 E M . *-o -*= mek \/;|| —_ ••!

1 Ham műt Gázm Vízmű Csato műt tg o N N so !3 O o».E N N O "i Egyéb üze össze Ezer pengőben Szeged 705 — — — 8 — — 713 Győr 421 50 — 54 — — — 525 Pécs 320 35 — — — — — 355 Debrecen 165 _____ — _ 83 248 Sopron 146 — 5 — — 5—156 Kecskemét 131 — — — — — 5 136 Miskolc 120 — — — — — 7 127 Székesfehérvár 103 — 14 — — — 1 118 Baja 69 — — — — — — 69 Hódmezővásárhely — — — — — — — — összesen: 2180 85 19 54 8 5 96 2447 Már az első pillantásra szembe tűnik, hogy a 30-as évek elején nagyvárosainkban igen kevés közüzem működött. Feltűnő, hogy Hódmezővásárhelyen nem is volt, s csak Győrött, Sopronban és Székesfehérvárott működött három üzem. Villamosmű mindenütt volt, míg vízmű és gázmű csak két-két városban. Egyéb közüzemeket négy város működtetett, de hasznuk — Debrecen kivételével — nem volt számottevő. A városok közül Szeged és Győr vezetett, de Pécs sem volt lemaradva a lakosságához viszonyítva. Debrecen, Kecskemét, Miskolc számarányuknak, költségvetésüknek viszonylag kis hányadát költötték közüzemek létrehozására, működtetésére, a többi város helyének megfelelően részesedett az üzemeltetett létesítményei hasznából. Flódmezővásárhely utolsó helye másirányú visszaesést is tükröz. Egy következő kimutatás szerint a legtöbb ráfizetést Debrecen (462 000 P.), Kecskemét (309 000 P.) és Szeged (233 000 P.) mutatta fel, Miskolcnak 17 000 P.-s hiánya volt. Miskolc a mozgóképszínházra, Szeged a gazdasági vasútra, Kecskemét ugyanerre és a szeszfőzdére, Debrecen pedig gazdasági vasútjára és egyéb üzemeire költött többet bevételeinél. A villamos-, a gáz-, a vízmű és a gőzfürdő mindenütt nyereséges lett. Az 1 021 000 P. tehát négy város összegéből adódott, de különösen Kecskemété és főleg Debrecené súlyos gazdasági gondokat mutat e tekintetben. Pécs esetében később nagy fejlődés volt tapasztalható. A polgármester már 1933-ban javaslatot tett a közüzemek gazdaságosabb működésének elősegítéséről szóló 1931-i XXI. tc. 34. §-ának, illetve az ennek végrehajtására kiadott 81 673/1933. V. B. M. sz. r. célkitűzéseinek megvalósítására.

09 Bár a város közüzemei 1933-ban sem voltak ráfizetésesek, a 30-as évek közepén és végén számtalan intézkedés született a gazdaságosabb működés előmozdítására. A város törvényhatósága ha-