Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

A városi tisztviselőkről, alkalmazottakról való kiemelt gondoskodást jelezte a részükre folyósított számtalan segély, pótlék, átalány is. Az illetmény és a pótilletmény mellett családi pótlék, különmunka átalány, beszerzési előleg, drágasági segély, étkezési költség, karácsonyi segély, hadipótlék, kedvezményes szén- és tűzifaellátás, alkalmazottaknak egyenruha-ellátás és még néhány kisebb kedvezmény járt a város szolgálatában állóknak. A háborús idők eljöttével a segélyek száma és a segélyezettek köre is bővült. 1940-ben például a törvényhatóság is foglalkozott a segélyezettek körének megállapításával. A városi törvényhatóság tisztviselői, akalmazottai, az üzemek tisztviselői, egyéb alkalmazottai, valamint a város szolgálatában állók alkották a kört, konkréten a következők: (Ez a juttatás egyszeri segélynek számított). a) Városi tisztviselők, alkalmazottak, hitoktatók. b) Szegődményesek, tiszteletdíjasok, teljes tanévre alkalmazott óraadó tanárok. c) Belügyminiszter alá tartozó városi tisztviselők, gyakornokok. d) Törvényhatósághoz kirendelt tiszti főorvos, tiszti orvos. e) Városi intézményeknél, üzemeknél 6 hónapon túli munkaviszonnyal rendelkező munkások (az ínségenyhítés keretében alkalmazott, az OTI-nál bejelentett munkások is). í) Községi iskoláknál lévő alkalmazottak. g) Városi hivataloknál alkalmazott szellemi szükségmunkások közül azok, akik 6 hónapig legalább alkalmazásban álltak. h) Az 1940-ben nyugdíjba vonulók. Ezen rendelkezés alól csak a fegyelmivel sújtott, illetve a fegyelmi eljárás alatt állók voltak a kivételek. A segélyezés összege az egyes fizetési kategóriáknál a következő volt évente: a) V-Xl. fizetési osztályba tartozók 60-80%-a: 101-315 P. b) Fizetési osztályba nem tartozóknál 80%-a: 12-108 P. (A családi pótlék összege 5-20 pengő volt havonként. A szellemi szükségmunkásoknál feleség, gyerek után 10-10 P/hó.) Ez nagy segítség volt a megélhetéshez, mivel fizetésük 60—80%-ával többet kaptak kézhez, s a háborús idők drágulási hullámában bizonyos biztonságot adott. A városnak elég nagy megterhelést jelentett ez, mivel 1939-ben 106 168 pengőt állapítottak meg erre a célra, s ehhez jött még év közben 4000 pengő. Az 1940-ben elhatározott hozzájárulás a háztartási alapot, az üzemi költségvetést, és az alapokra betervezett összeget összesen 110 250 pengővel terhelte

40 A következő évben drágasági segély címén „egyszersmindenkorra" újabb összegeket szavazott meg a testület. A tisztviselőknek, alkalmazottaknak fizetésük 50-80%-át adták egyszeri segélyként. A nyugdíjasok járandóságuk 80%-át kapták. Az összes költség itt 182 434 pengőt tett ki. Az emelkedés okaiként az általános drágulás mellett azt hozták föl, hogy amíg 1938-tól a fizetések 20-29%-kal emelkedtek, addig az életszükségleti cikkek árának növekedése 15- és 169% között volt.

47 A tényleges alkalmazásban lévők mellett a nyűg- és kegydíjasok hasonló elbánásban részesültek. Járandóságukat a 123.105/1934. IV. sz. B.M. rendelet szabályozta. Ezzel kapcsolatban 1935-ben a nyugdíj-szabályrendelet módosítására került sor, a tényleges állományú dolgozók nyugdíjjárulékát 0,5%-kal emelték föl.

48 A nyugdíjasokat is 1939-ig sújtották a csökkentő rendelkezések, az új rendelet kibocsájtásával a nyugdíjakat is az eredeti szintre emelték föl. A világháború évei alatt az ő járandóságukat is a szolgálatban lévőkkel együtt emelték. A nyugdíj felé közeledők helyzetét javította az a rendelkezés, hogy a pótilletmények szintén beszámítottak a későbbi nyugdíjba.

49 Meg kell még említeni a város szolgálatában állt nyugdíjasok villany- és gázkedvezményét. Ezt a város 1929. március 21-én rendelte el, amikor a villamostelep városi kezelése véglegessé vált. A nyugdíjas városi