Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Koroknai Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)

löljék meg. Bármilyen szempontból is kíséreljük meg a választójogosultakat csoportosítani, minden esetben világosan kell látnunk, hogy ezeket a csoportokat nem szemlélhetjük és kezelhetjük mereven, mert ha a csoportoknak vannak is általánosan jellemző jegyeik a kategóriákon belül a változatoknak számtalan formája élt. Végezetül a legszínesebb kategóriát a választói névjegyzékekben azonos személyek körén belül azok alkotják, akiknél mind a foglalkozás, mind pedig a választói jogcím megváltozott. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a társadalom legmobiiabb, hely- és társadalmi státuszváltoztató elemeit ezek alkotják. Megtaláljuk közöttük a püspökbogádi Tuna Pétert, aki 1893-ban földművesként a földbirtoka után lett választójogosult, hogy 1896-ban már jövedelem után választó molnárként tűnjék fel. A hosszúhetényi Teininger Ignác esetében mindez fordított előjellel ment végbe 1893 és 1896 között, molnárból lett földművelő, jövedelem helyett földbirtoka után választó. A siklósi Csányi József 1893-ban még parasztgazdaként — földje után — választott, de 1896-ban már mint sertéskereskedő, jövedelme alapján. Akadnak jelentős foglalkozásbeli eltérések is, amelyeket természetesen a választói jogcím megváltozása is követett. A siklósi Mautner Adolfot 1893-ban jövedelme után választó szatócsként írták össze, de 1896-ban már egyleti pénztárosként, aki magasabb értelmisége alapján szavazhatott. Ugyanakkor az ugyancsak siklósi Schirmet Gyula raktári könyvelő 1893-ban még az értelmiségi cenzus alapján választott, de 1896-ban háztulajdonosként háza után. A polgári vagyon személyekhez kötődő növekedése követhető nyomon pl. a pécsi 27 éves Egry Dezső jogtudor esetében, akit 1893-ban diplomája után vettek fel a választói névjegyzékbe, de 1896-ban — ügyvédként tevékenykedve — választói jogcímének alapja a jövedelem lett. Hasonló utat tett meg Flóris Endre pécsi ügyvédjelölt is. A példák itt is a variáns-lehetőségekre utalnak, arra, hogy a főtípusokon belül altípusok különböztethetők meg subdomináns jegyekkel, amelyek értelmezése már-már az egyéni életpályák vizsgálatához kötődik. Nyomonkövetésük nem is képezhette a tanulmány tárgyát. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy az egyes választói jogcímek alá besoroltak milyen foglalkozású, keresetű népességcsoportokat rejtenek magukban annak eldöntésére, hogy a választási statisztika alkalmazott kategóriái mennyire egységesek, s hogy mennyiben vethetők össze a népességösszeírásoknál használatos statisztikai fogalmakkal. Ennek meghatározására a Baranya megyei választói névjegyzékek részletes, név szerinti összevetését végeztük el az 1893-1896. évekből. A források töredékessége miatt azonban ezt a vizsgálatot nem terjeszthettük ki a megye valamennyi választókerületére, mert csupán négy választókerület esetében álltak rendelkezésre 1893-ból, illetve 1896-ból a név szerinti választói jegyzékek. Ezek a kerületek a következők voltak: a mohácsi, a pécsváradi, a siklósi és a sásdi. 1893-ból ezen kívül felhasználtuk még a sásdi, míg 1896-ból a szentlőrinci kerületek választói névjegyzékeit. Tekintettel arra, hogy így egy-egy évből 5 megyei kerület adatai maradtak fenn, közülük 1-1 kerületnél (szentlőrinci, sásdi) az adott évből a statisztikai adatok hiányoztak, kétféle kimutatást készítettünk annak kiderítésére, vajon arányaiban mennyiben egyezik meg vagy tér el egymástól a négy összehasonlító kerület adatsora az 5-5 kerület adatait tartalmazó adatsorokétól. A számítások lényegileg azonos arányokat tartalmaznak mindkét esetben. Az eltérések leginkább abból adódnak, hogy a szentlőrinci választókerület 1896. évi névjegyzéke tartalmazza Szabadszentkirály kisnemesi eredetű településének 117 régi jogon választóját is, ami a választóknak a választói jogcím alapján történő osztályozásánál kisebb arányeltolódásokat okozott. Mindez azonban a levonható következtetések szempontjából csak részleges jelentőségű.