Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Koroknai Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)

A DUALIZMUS KORI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A DÉLKELET-DUNÁNTÚLON II. rész (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és választói névjegyzékek elemzésére) KOROKNAI ÁKOS I. A választói névjegyzékek összeállítása, a kimaradottak A statisztikai adatok értékelése előtt néhány módszertani megjegyzést szükséges tennünk. Rendelkezésünkre állt a források közül az 1893. évi választók számát és foglalkozását a népesség számával és foglalkozási viszonyaival összevető táblázatos kimutatás, amely az 1890. évi népességösszeírásra támaszkodott, és az a szintén összesítő „sommás kimutatás", amelyet az ország képviselő-választó kerületeinek az 1896. évi választói névjegyzékbe felvett választóiról készítettek. Az 1893. évi statisztikai áttekintés a törvényhatósági választói névjegyzékek végső számadatainak összesítésén alapult, azaz választó-kerületenként - foglalkozás, kereset szerint - számszerűen tüntette fel a - földműveléssel foglalkozó, - házbirtokos, magánzó és nyugdíjas, - iparos, - kereskedő, - értelmiséghez tartozó és - egyéb foglalkozású választókat, akiket hivatalosan - a választói törvény (1874) előírásainak megfelelően vettek fel a névjegyzékekbe. Ugyanakkor — az 1890. évi népszámlálás alapján a fentebbi kategóriák mellett megadta: a népszámláláskor a 20 éven felüli férfinépességben összeírt önálló földműveléssel foglalkozókat; házbirtokosokat, magánzókat és nyugdíjasokat; iparosokat; kereskedőket és értelmiséghez tartozókat, valamint választókerületi bontásban az összlakosság, a 20 évnél idősebb férfinépesség számát, az össznépességen, illetve a 20 évnél idősebb férfinépességen belül a választók arányát az 1893. évre érvényes névjegyzék szerint, továbbá, hogy a népszámláláskor összeírt 1000 önálló földműveléssel foglalkozó; házbirtokos, magánzó és nyugdíjas; iparos; kereskedő és értelmiséghez tartozó férfinépességre hány választójogosult jutott. Az 1893. évi statisztikai áttekintés összesítő adatait Baranya megye esetében tételesen is összevetettük az 1890. évi népszámlálás közzétett adatsoraival és a neveket is tartalmazó eredeti választói névjegyzékekkel. Adataik megegyezést mutattak. Az 1893. és 1896. évi statisztikai kimutatások közti alapvető különbség abban áll, hogy 1893-ban a válaszójogosultakat a tényleges foglalkozás (megélhetési forrás, kereset) szerint csoportosították — és ezért ez bizalmas jellegű kimutatásnak tekinthető — , míg 1896-ban a „sommás kimutatás" — a korszak választási statisztikai gyakorlatának megfelelően - a választójogosultakat a választói jogcímek szerint kategorizálta. S bár a kétféle statisztika más-más szempontot tett meg osztályozási alapnak, mégis összevethető egymással, legalábbis a megyei, kerületi és országos