Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

16 Ezek teljes és részletes kimutatására csak Pécs szab. kir. város egyesületeire vonat­kozó források feltárása után kerülhet sor. 17 Bm. 1898. évi 2219. e. h. számú rendelete: a munkásegyletekkel szemben gyakorlandó hatósági ellenőrzésnek hatályosabbá tétele tárgyában. Részlet: ,.Számos esetben tapasztalható, hogy socialisták által létesített ú. n. szakegyletek és földmívelő munkásegyletek nem az alapszabályaikban megjelölt közművelődési czélok elérését tekintik feladatuknak, hanem ily törvényesen megengedett irányú egylet szervezésének örve alatt tulajdonképpeni czéljukat legtöbször a jogrend, megzavarás jelesül az osztálygyűlölet felidézése a tulajdon törvényes rend ellen való izgatás ké­pezi." „.. . a hatóság az egyesületi gyűlésekre, az egyesületnek mindenkor bejelentendő helységeibe bármikor szabad bemeneteli, a gyűlések jegyzőkönyveibe, az egylet pénzkezelésébe s összes irataiba bármikor betekinthetési s általában általános ellen­őrzési joggal bír, olyan irányban, hogy az egyesület működése az alapszabályoknak megfelelő-e?" 18 Baranyabán, Baranyakisfalu, Bolmány, lllocska, Kácsfaiu és Pélmonostor községekben. 19 Ide tartozik a siklósi Talmud-Tóra Egylet is. 20 A szorosan vett politikai egyesületekhez a megyében az ún. Ellenzéki Körök, 48-as Függetlenségi és Szabadelvű körök tartoztak. Számuk Baranyában 5 volt. 21 Magyar Törvénytár 1912. 691. p. „Szentesítést nyert 1912. évi deczember hó 21-én." 22 A m. kir. minisztérium 1914. évi 5.481. M. E. sz. rendelete alapján az 1912-es kivételes intézkedés értelmében jelentős mértékben korlátozta többek között a gyülekezési jogot is. 23 Bm. L. Alisp. Ált. ir. 1949/95. I—IV.

Next

/
Thumbnails
Contents