Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

Bármely okok miatt történjék az egylet megszüntetése annak mindennemű tényleges vagyonát, követeléseit, de viszont még ne tán függőben levő kötelezettségeit is azon társulat fogja örökölni, mely ezen egylet szellemében fél év alatt ne tán ismét megalakul. Ha fél év alatt Siklós városában ily irányban egyesület nem jön létre, — vagy amennyiben a hasonértelemben létesítendő egyesület bármely okoknál fogva is feloszlanék: az egylet vagyona a siklósi Kórház javára fordíttassák. A véggyűlési jegyzőkönyv az ebben foglalt határozatok foganatosítása előtt m.kir.Belügym. felterjesztendő. XX. paragrafus. Jelen alapszabályok hatósági jóváhagyása végett a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztendők, a hatósági megerősítés után kinyomatandók és a tagok között kiosztandók, egy példánya pedig a Casinó és Olvasó egylet helyiségeiben kifüggesztendő. Kelt Siklóson a „Casinó és Olvasó egylet" 1878. évi april hóban tartott üléséről. 35 911 szám Pintér Károly elnök Látta a magyar királyi belügyminister. Buda-Pesten 1878. évi September hó 14-én. a minister helyett Báró Kuminy állam titkár. JEGYZETEK 1 Őriné Fodor Márta: Adalékok a burzsoákori egyesületi igazgatási jog előtörténetéhez, az egyesületi fogalom kialakulásához. Jogtörténeti Tanulmányok 1980. 297 p. 2 Ezzel a rendelkezéssel ellentétben áil az 1868. évi XLIV. t. sz. 26. paragrafusa, mely szerint jogában áll minden nemzetiségi honpolgárnak „a nyelv, a művészet, a tudomány, gazdasági ipar, kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállni". Az öt évvel később keltezett rendelet már megnyirbálja a nemzetiségi egyletek jogait s bár a későbbi években külön rendelkezés ez ügyben már nem történik, de a század végén fokozottan engedélyezik főleg a gazdasági egyleteket. Példa erre a Szerb Földmívelők Szövetsége. 3 Móra Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig. Baranyai Helytörténetírás 1977. 169 p. Szerk.: Szita László. 4 Bm. L. Alisp. ir. 4286/1868. 5 Ha olyan egyesület megalakulásáról volt szó, mely valamelyik szakminiszterhez tartozott, akkor annak átvizsgálása után ezek is minden esetben a m. kir. belügyminiszterhez jutottak a jóváhagyás miatt. 0 Az 18 705/901 és 23 949/904. sz. Bm. rendeletek szerint az illető törvényhatóság is volt jogosítva ilyen jellegű társulások engedélyezésére. 7 Baranyában ilyen egyleti törzskönyv nem maradt fenn. 8 Bm. L. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. n A közgyűlés a határozó szerv, a választmány és a tisztikar pedig az egyesület végrehaitó szervei. 1n Bm. L. Községvizsgálati jegyzőkönyvek 1891-1899. 11 Ebben a felosztásban nem esik szó a felekezeti egyesületekről, bár ilyen kategóriát a későbbiekben is csak esetenként használnak. 12 Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban (1867-1900) PAB-VEAB Értesítő. Dunántúl településtörténete. IV. 1867-1900. 324. 325 p. Szerk.: Kanyar József. 13 Az 1893-as Helységnévtár szerint 357, az 1913-as szerint pedig 358 helysége van a vármegyének. 14 Bm. L. Alisp. ir. 1949/95. I—IV. 15 Az ilyen jellegű nagyobb régiókra kiterjedő egyesület összesen 11 volt a vármegyében. Kofu Lajos jegyző