Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

dalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (a továbbiakban: NMMÉ) Salgótarján, 1979. 320. p.: Maksay Ferenc: ,,A sok nemes országa." In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Bp. 1984. 283. p. A tendencia tömör értékelése Szabad György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban. In: NMMÉ. Salgótarján, 1981. 113. p. 3 Historiográfiai áttekintést is nyújt Pálmány Béla: A magyar nemesség átrétegződése a kései feudalizmus századában. In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Bp. 1984. 37— 59. p. 4 Horváth Kázmér: Az 1687. évi hadjárat és a II. mohácsi ütközet. Mohács, 1937. 1-11. p. b Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. In: Baranyai Helytörténetírás (a továbbiakban: BH.), A Baranya megyei Levéltár évkönyve. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1979. 15. p. 6 Erről részletesen Mezősi Károly: A fegyverjog (ius armorum) megváltása a töröktől viszszafoglalt területen. Századok, 1942. 2-4. sz. 7 Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal (1711-1848). Bp. 1964. 11. p. 8 Az okleveles anyag alapján 922 községben 540 birtokost említ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1894. II. k. - Vö.: H. Pálfy Ilona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle, 1933. (11. évf.) 975. p.: számuk a törökkori dikális összeírások alapján sem állapítható meg biztosan, Id. Horváth J. Gyula-limár György: XVI. századi dikális konscripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: BH, 1972. 7-127. p. Szerk.: Szita László. ,J Az 1695., 1696. évi faluösszeírások 232 település adatait tartalmazzák, így a birtokosokat is. Az összeírásokat közli Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). BH, 1982. 47-104. p. H. Pálfy ugyanebben az időben 254 lakott helységet állapít meg (i. m. 975.) p). Tény, hogy az elpusztult falvak száma igen nagy volt, egyes adatok szerint meghaladta az ötszázat. (Metzner Károly: A Dunántúl gazdasági és népességi leírása a XVIII. század elejéről. Föld és ember, 1930. (X. évf.) 169. p.) - A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a középkori megye kiterjedése lényegesen nagyobb volt: a korszakunkban (1699-től) Somogyhoz tartozó Szigetvár és környéke csakúgy Baranyához tartozott, mint a Dráva-Száva közötti terület jelentős része. Ld. Edelényi Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle, 1928. (VI. évf.) 666. p. 10 Vö.: Ruzsás: i. m. 11—14. p. — a birtokviszonyok átalakulására még: Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelenkorig. In: Baranya múltja és jelenje. (Szerk.: Várady Ferenc) Pécs, 1897. II. 514-523. p.; Taba István: Baranya népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. 38-42. p.; H. Pálfy: i. m. 976-977. p. 11 Ruzsás: i. m. 14. p. 12 Haas Mihály: Baranya. (Emlékirat. . .) Pécs, 1845. 332. p. 13 Ruzsás: i. m. 29. p. 14 Ruzsás megállapítását (i. m. 30. p.) pontosítja Szaszkó István: Egy zselici uradalom a kései feudalizmus korában (A kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky család bükkösdi uradalmának története 1848 előtt.) (Kézirat, 1981.) 35. p. - egy a Jeszenszkyek levéltárában fennmaradt iratjegyzék szerint Horváth 1737-ben 400 ezer forintot fizetett be a kincstárba. 15 Szaszkó: i. m. 36-37. p. 16 Németh B.: i. m. 550. p. és Pálfy: i. m. 977. p. 17 Kolosváry Sándor-Óváry Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Bp. 1902. 3. k. 534-535. p. 18 Az első nemesség-vizsgálatra 1725-1732 között került sor a megyében. Angyal Pál: Az első nemesség-vizsgálat Baranyában. A Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője (a továbbiakban: PBMÉ), 1909. (II. évf.) 4. f. 119-126. p. 19 Az összeírás kritikájára és használhatóságára: Weltmann Imre: A köznemesség gazdálkodása a XVIII, században. In: NMMÉ, 1981. 62-67. p. - a megyei nemesek számát lllésy János (Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás. Bp. 1902. 148. p.) 171 főben állapítja meg, Ruzsás Lajos (i. m. 28. p.) ezt 169-re módosítja; kissé eltérő adataink forrása: „Tekintetes Nemes Baranya Vármegye kihirdetett s elfogadott kétségtelen Nemeseinek esztendő s jegyzőkönyv száma szerinti szerkezeit Lajstroma." BmL. ö. 213. 20 A falvakat felsorolja Rúzsás: i. m. 22. p. 21 Szabadszentkirály történetéről Szentkirályi István: A szabadszentkirályiak nemessége. PBMÉ, 1911. 4. f. 149-151. p.; Vida Mária: Elenchus litteralium instrumentorum possessiones Szabadszentkirály. Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. 13. sz.