Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

nyésztés volt az uradalmak gazdálkodásának legfejlettebb ága. A prosperáló gabonaértékesítés a birtokosokat alig érintette, a gyapjú eladása mellett inkább a hadsereg húsellátásából juthattak jövedelemhez.

84 A birtokgazdálkodásban az országoshoz képest is jelentős lemaradás tapasztalható, a roboton alapuló gazdálkodás a jellemző elavult módszerekkel és technikai felszereltséggel. A túlnyomórészt robotműveléses birtokok bevételei - az uradalmak kivételével — alig vagy meg sem haladták a kiadásokat, melyben az alacsony hatékonyságú gazdálkodás mellett a „nemesi életvitel" is nagyban közrejátszott. A gazdaságit ugyan — helyenként — járadékszerű és rendkívüli jövedelmek is kiegészítették, de a beruházások, háztartás és főként az adósságok tekintélyes summákat emésztettek fel.

85 A köznemesség gazdálkodását és vagyoni tagolódását e korszakban csupán felületesen ismerjük. A társadalmi helyzetnek a rendi viszonyok között is meghatározója a jövedelem, mégis a vagyoni differenciálódás mutatójául még napjainkban is a birtoknagyság szolgál.

80 E kvantitatív mérce nem tükrözheti megfelelően a vagyoni viszonyokat, mivel sem a birtok minőségéről, sem az eladósodás mértékéről nem nyújt (nem is nyújthat) tájékoztatást. Már csak az említett okok miatt sem lehet önmagában alkalmazni a vagyoni rétegződés megközelítőleg pontos kimutatására. Ehhez az 1715-1815 közötti időszakban főként a rendkívüli hadisegély — bevallási és kivetési - kimutatásai nyújthatnak segítséget.

87 A vagyoni helyzet megismerését szolgálhatják még a nemesi felkelésekhez való hozzájárulások (concursus), a felkelők jövedelmét feltüntető kimutatások (1809), továbbá a királyné - Mária Ludovika — 1808. évi koronázására felajánlott 500 ezer forint megyékre eső felosztása.

88 Az 1792-es országgyűlés -a háború közeledtével - 4 milliós hadisegélyt szavazott meg,

89 melyből Baranyára 89 916 forint és 12 krajcár esett.

90 Az újabb felajánlásra 1796-ban került sor: 10 ezer ló, 20 ezer ökör, 2 millió 400 ezer mérő rozs és 3 millió 60 ezer mérő zab formájában.

91 A megyében - az országos gyakorlathoz hasonlóan - az 7792. évi jövedelembevallása arányában került sor a hadisegély kivetésekre, amely a nemeseken kívül minden „tisztes foglalkozásúra" kiterjedt. Ez utóbbi alkalommal a megye említett rétegei 132 480 forint értékű természetbeni hozzájárulással támogatták az uralkodót.

92 Az 1797-es nemesi felkeléshez 537 fő járult hozzá 11 719 forint és 14 krajcár értékben. A befizetések mértéke a következőképpen alakult: Forint Fő % 0— 1 38 7,08 1— 4 281 52,33 5— 19 74 13,78 20— 49 57 10,61 50— 99 29 5,40 100—149 16 2,98 150—200 42 7,82 összesen 537 100,00 A fenti létszámban a nemeseken és a honoráciorokon kívül az árendások közül is sokan benne foglaltatnak, a kategóriák arányai a rétegek jövedelmi viszonyain túl megvilágítják a differenciálódás mértékét. A legmagasabb kategóriában a megye jómódú birtokosain kívül ott találjuk a vezető megyei tisztségviselőket és a leg-