Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

A KURUCOK ÉS A RÁCOK PUSZTÍTÁSAI BARANYA VÁRMEGYÉBEN 1704 ELEJÉN NAGY LAJOS /. Bevezetés Az alább közölt baranyai házösszeírás latin eredetijét a megyei levéltár őrzi. Tulajdonképpen annak az országos összeírásnak a része, amelyet a nádor

1 rendeletére 1711/12-ben, nem sokkal a szatmári béke után készítettek. Mint a 18. századi összeírások többsége, ez is adókivetést megelőző felmérés volt. Baranyát három bizottság járta: az első a vármegye délkeleti, a második az északnyugati, a harmadik délnyugati részében jegyezte fel falvanként a jobbágyok és a zsellérek nevét, anyagi helyzetét. A kurucok és a rácok 1704. évi hadjárata után kevés igavonó állat maradt. Az összeírok 1711/12-ben azokat az 1704. évi nagy pusztítás utáni állapotnak megfelelően írták össze. A megművelt föld területét kilában számolva viszont annyinak írták, amennyi 1711/12-ben volt.

2 Baranyában a fentieket szintén a nádor rendeletére kiegészítették még a kurucok és a rácok 1704. évi pusztításának más adataival is: a legyilkolt és rabságba hurcolt emberek számával; több községben megemlítik még az 1710. évi pestis áldozatait is. Az összeírás bevezető magyarázata csak röviden említi a kurucok és a rácok 1704. évi délkelet-dunántúli hadjáratát. Azonban mint minden nagy csapásról, erről a kettőről is maradtak fent levelek, jelentések, feljegyzések és tanúvallomások. Ezek többségét azóta már leközölték. A császárhű Ko//areck János emlékirata az 1973ban kiadott Rákóczi Tükörben is megjelent.^ A Pécset sújtó két csapásról a Baranyai Helytörténetírás 1974-75. évi kötetében Szita László közölt újabb dokumentumokat/

1 A kurucok 1704. évi dunántúli hadjáratát, ezen belül a baranyai és szlavóniai akciót Bánkúti munkája ismerteti.

5 Azon a tudományos ülésen, amelyet 1974-ben Pécsen tartottak a Rákóczi kori kutatás újabb eredményeiről, Andrásfalvy és Szita további adatokat közöltek mindkét dúlásról.

6 //. A kurucok előnyomulása Pécsig 1104 elején Az említett munkákban feldolgozott dokumentumok szerint Károlyi Sándor, miközben a kuruc főerővel 1704 januárjában Bécs felé nyomult Sándor László kapitány vezetésével katonákat és népfelkelő parasztokat indított Délkelet-Dunántúlra. Vonulás közben Székesfehérváron és Simontornyán további önkéntesek csatlakoztak hozzájuk. Ennek a hadoszlopnak a fő feladata a dél-dunántúli és a szlavóniai szláv lakosság megnyerése lett volna a szabadságharc ügyének. Sándor Lászlóékkal Károlyi egyben szemmel is tartotta a még bizonytalan pártállású