Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

26 Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány. Baranyai Helytörténetírás 1981. Szerk.: Szita László. 115-160. o. 27 Szita L. : i. m. 103. o. (4. sz. jegyzet.) 28 Károlyi önéletírása 107. o. ,,.. . és indulnak hirem és orderem nélkül Pécs városának . . .". Zana György ekkor a hadoszlop másodparancsnoka volt. 29 Erre néhány adófizető neve után írt megjegyzésből következtethetünk. L. még Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány. Baranyai Helytörténetírás, 1981. 124. o. Egy kétszobás belvárosi ház után pl. 2 forint volt a hadiadó akkor. 30 89 fő; 3287 f. 32 d.-t fizettek. 31 Szita L. : i. m. 113. o. (4. sz. jegyzet.) 32 L. 20. sz. jegyzet. A 25. oldalon: Empfang Gelt. An eingangenen Wein Acciss gefahlen. 33 1 akó = 54 liter. 34 Alkalmi munka kevés adódott. A szőlőt a 19. század közepe előtt nem pusztították a gombák és a rovarok; nem permeteztek, a nyitással és a takarással együtt csak négyszer kapáltak. Ásást nem említenek. 35 „Vieh acciss." A mészárosok fizették a levágott állatok után. 36 Téglaégetője csak a városnak volt; a vályogot is ott vetették. A falazáshoz használt ún. „barokk" tégla itt kb. 28x14x5 cm-es volt. A boltozattéglát vékonyabbra formálták. 37 „Pflaszter Ziegl": Négyzetes hasáb alakú vékony tégla. 38 Évente három vásárt tartottak: Gyertyaszentelőkor (február 2.), Pünkösdkor és Katalin napján (november 25.). 39 Az adószedő neve itt: Peter Pouquay. írták Bukvaynak, Pugnaynak és még sokféle képpen. A mai Kossuth L. u. 1-es és 3-as sz. telkén lakott. 40 A vincellérei előre kialkudták. 41 Pécs egykori szabadságát igazoló iratokat küldöttekkel kerestették azokban a felvidéki városokban, ahová a 16. században a török elől mentették a levéltárat. Erre 1701-ben 315 f. 60 d.-t költöttek. 42 Pl. a városi hajdúk őrmesterének a temetése; átutazó nagyurak elszállásolása, vagy megajándékozása. Kiadásba vették 12 dénárjával azt a 75 pint (126 I) bort is, amit „főtisztelendő Glavinich kanonok úr" a város pincéjébe lejárva megiszogatott. (58. sz. számla.) 43 Szúrópróbaként kiemeljük a baranyai helységek közül Laskót és Beremendet. Az 1724ben összeírt vetést, illetve termést, és összehasonlítjuk a pécsi adatokkal. Helység Jobbágyok Termés, kila Bor, akó száma búza rozs árpa zab kukorica Bor, akó Pécs 472 695 15 41 43 134 4816 Laskó 47 673 — 33 69 90 604 Beremend 56 570 — 89 24 80 77 Pécsen egy jobbágyra tizedannyi vetés jutott, mint a falvakban. A laskóiaknak is sok boruk termett. Szőlőik, mint az itt közölt összeírás is említi, a közeli falvak területén voltak. Ezekben az ún. „Báni hegyek"-ben ma is jó bor terem. A Duna közelsége miatt el is tudták adni. 44 Emrich Erllich és Frantz Kranawetter. A szabadságharc után csak Joseph Kranaveter „pictor"-t említik, aki később pesti polgár lett. (L. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Akadémiai Kiadó 1955. 230. o.) 45 George Spaz. Később nem említik. 46 Johann Nepomuk Seiz. A mai Széchenyi tér alsó részében lakott, a Jókai tér ÉK-i sarkán. (2. hsz.) Seitzet 1704 után nem említik az iratok. 47 Szita L. : i. m. 103. o. (4. sz. jegyzet.) 48 Idézve Bánkúti I.: i

t m. 111.0. (5. sz. jegyzet.) 49 Károlyi önéletírása. 107. o. 50 Szita L: i. m. 118. o. (4. sz. jegyzet.) ol L. előző jegyzet. 52 Szita L: i. m. 113-120. o. (4. sz. jegyzet.) 53 1741-ben több tanú hivatkozott a pécsiek vitézségére és nagy veszteségére Simontornya ostrománál. Az évszámot a jegyzőkönyv egyszer sem említi. A város 1708. évi számadáskönyvéből több, eddig még nem ismertetett adatot tudtunk meg erről az akcióról. 1708. szeptember 3-án Pécsről elindult 16 felfegyverzett polgár, hogy a Simontornyát ostromló császári erőkhöz csatlakozzon, Pflug alezredes alsóvidéki (Pozsega, Valkó, és Szerem vm.) rác határőreivel együtt. Szeptember 2-án Béri Balog Ádám kurucai a rácokat Kölesd-