Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

állapításban) foglalnak is állást, csak javaslatot tettek és a felelősség, a döntés meghozatalára felhatalmazott, illetve a végrehajtásra kötelezett megyefőnököt terheli.

74 A normál ügyintézés menete a következő volt: A megyefőnök a főispáni rendelkezés másolatát megküldi a szolgabíráknak, megadva az elintézési határidőt. A szolgabírák kisebb jelentőségű ügyek esetén körözvény (futó-levél) útján hozzák ezt az érdekelt községi bírák — gyakorlatilag a jegyzők — tudomására. Az elintézésről ugyanezen lépcsőfokokon keresztül értesül a felsőbb szerv. Fontosabb ügyekben a szolgabíró és segédje végig látogatja a járás összes községét és a helyszínen adja meg a konkrét intézkedéshez szükséges útmutatást. Ezt - új és a népet erősebben érintő (pl. új adót bevezető) rendelkezéseknél — kötelessége is a szolgabírónak megtenni, hogy a lakosokat az új intézkedés „üdvös voltáról" felvilágosítsa.

7 ' A neoabszolutizmus megyei hivatali apparátusa sokkal több ügyet intéz el, feladatainak köre tágabb, mint a nemesi megyéé volt. Az abszolutista állam ugyanis sok mindent szabályoz a „közjó" érdekében. Azt, hogy mi a köz java, természetesen „az osztrák császárság állampolgárává" előléptetett alattvaló nem tudhatta. Erről csak a hivatal világosíthatja fel, csak a hivatal mondhatja meg az alattvalónak, hogy mi a jó az ő számára, hogy mit kell tennie; neki csak engedelmeskednie szabad és kell. Mindennek a megvalósítása, különösen Magyarországon, ahol a feudalizmus idején a közigazgatás az élet alig néhány területét érintette, teljesen új helyzetet teremtett és önmagában ellenszenvet váltott ki a széles néprétegekben. Ennek ellenére ez a közigazgatási apparátus eredményesebb munkát végzett mint a nemesi megyéé. Ennek főbb okait a következőkben látom: a) Felszámolták a nemesi megye igazgatását jellemző patriarchális ügyintézést, azaz - a tisztviselőknek a hivatal székhelyén kellett laknia és állandóan az illetékességi területén volt köteles tartózkodni. Csak a közvetlen felettes előzetes engedélyével hagyhatta el ezt.

711 - Gyors és pontos munkát követelnek meg a tisztviselőktől. Minden vezető tisztviselőnek magának kell a felelősségét vállalni, ez pedig - ebben a korban — elég nagy hajtóerő. b) A tisztviselő a kiadott rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos aggályait, a rendelkezésekben fellelt ellentmondásokat felvetheti, de ez nem menti fel a végrehajtási kötelezettség alól. Egyébként a végrehajtás egyöntetűsége érdekében ilyen esetekben gyorsan intézkedik a felsőbb szerv vezetője. c) A felsőbb szervek (a katonai kerületek) vezetői több „csatornán" is kapnak a megyékben történtekről jelentést. Havi jelentési kötelezettsége van a polgári kerületi főispánoknak - akik a megyefőnökök (ezek a szolgabírák) havi jelentései alapján informálják a felsőbb szervet. De ugyanígy jelent a csendőrség és a katonaság is és ezek - az egymást sokban átfedő — jelentések a ténylegesen fennálló hibákat, hiányosságokat felfedik. Tehát az általános közigazgatási apparátusnak jól kell dolgozni, ha a felsőbbséget nem kívánja kihívni maga ellen. d) Nemcsak a karhatalmi erők és a katonaság jelentései foglalkoznak a közigazgatás munkájával, hanem az általános igazgatásból (ahogy akkor mondták, a politikai igazgatásból) ekkor kiváló szakigazgatási szervek időszaki jelentései is. (Ugyanis a megyei igazgatásnak segítenie kell - az átszerve-