Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

összefoglalás A vizsgált időszakbon a nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon végrehajtott szervezési gyakorlatának áttekintése után szerzett tapasztalatok közül a leg jobban szembetűnő, hogy a felszabadulás utáin kialakult — a jogi szabályozás és a szervezési gyakorlat (között feszülő - ellentmondás lassan feloldódott. A német nemzetiségi lakosság vagyonjogi 'korlátozásának megszűnése után, az 1951/52-es tanévtől a minisztérium szervezésével kialakult a nemzetiségi iskolahálózatuk is. Az ideológiai, politikai, az áltlamirányitás, ezen béliül az oktatásig azgatá s gyakorlatában bekövetkezett változások álapján a nemzetiségi iskolahálózat kialakulásában több periódus figyelhető meg. Elkülönül egymástól az ellenforradalomig terjedő, majd a leverését követő gyors konszolidáció utáni időszak. A tanácsok megalakulásától az ellenforradalomig terjedő időszak tovább tagolható: Az 1949/50-es és az 1950/51-es tanévekben csak délszláv nyelvű oktatás és nyelvoktatás folyt. Az 1951/52-es tanévtől kezdődően bontakozott ki a német nyelvoktatás előbb spontán mádon, majd megyei szervezéssel. Az 1955, 56-os és az 1956/57-es tanévékben a minisztérium is részt vett a szervező munkában, amikor meghatározta a szervezés elveit és eljárási szabályait, de a gyakorlati munkában nem vett részt, aiz elért eredményeket csak regisztrálta. Az ellenforradalom eseményei a már működő iskolahálózat munkáját mem veszélyeztették. Néhány iskola munkájának szünetelését nevelőhiány okozta, igaz, hogy az utóbbi az ellenforradalmi eseményekben való részvétel utóhatásaiként jelentkezett. (Disszidálás, letartóztatás.) Megakadályozta viszont a további szervező munkát, emiatt egy-két iskolában a nemzetiségi oktatás bevezetésére csak néhány év késéssel kerülhetett sor. Az ellenforradalom leverését követő konszolidáció után az 1959,'60-as tanévig extenzív fejlesztési szakasz következett. A nemzetiségi nyelv és az idegen nyelv oktatása körül kialakult fogalmi zavar tisztázása után a minisztérium, majd a nemzetiségek szövetségei kezdeményező módon léptek fel. Az igen hatékony szervezési munka eredményeként a nemzetiségi iskolahálózat erre az időre lényegében kialakult. A következő szakaszban bekövetkezett változások a hálózat egészére nem voltaik hatással. Ezt követően inkább jutott idő és energia az intenzív fejlesztésre, a minőségi munkára. Lényegesen megváltozott az iskolahálózat belső összetétele. A szervezők elvárásával ellentétesen nem sikerült a nemzetiségi tannyelvű iskoláik körének a bővítése. Német tannyelvű iskolákat — a pécsi, néhány évig tartó kísérletezés ellenére - nem sikerült kialakítani. A délszlávok korábban létrejött ,,tannyelvű" iskoláinak a köre sem bővült tovább, hanem lassú fogyásuk következett. A nemzetiségi iskolahálózat véglegessé válásakor már csak Pécsett működött a délszláv (diákotthonos) iskola. Beiskolázási munkája azóta is kiegyensúlyozott. A Művelődésügyi Minisztérium e jelenséget egészségtelenmek tartotta. Ellentmondást látott ezen kívül a „tanítási nyelvű" iskolák egynyelvűségéből eredő zártság, valamint a társadalmi igényként jelentkező kétnyelvűség között, ezért 1960-ban kísérletet tett a kétnyelvű tanítás bevezetésére. Kezdeményezésének sikerét területünkön nem tapasztaltuk. Életképessé a „nyelvoktató" iskoláik váltak. A délszláv (horvát) iskolák száma kiegyensúlyozott. A tanácsok megalakulását megelőző időszakban tapasztaltakéval ellentétben Somogy megyében is kialakultaik iskolái, de számuk nem jelentős. Baranyában lényegesebb változás 1968 után, az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának közzététele után jelentkezett. A német nyelvoktató iskolák Borainyá-