Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
További előadásokat tartottak a magyarországi németek néprajzáról, ismertették Schiller: Wilhelm Tell c. drámáját. Módszertani gyakorlatot tartottak az l-ll. osztályos beszélgetési anyagból, a felső tagozatos anyag feldolgozásából. Sor került német népdaltanulásra is. r/ * Csoportbontási gondok Somogyban 1963-ban jelentkeztek. 55 Délszláv nyelvet oktató iskolák: Potony l-IV. 42 tanuló, Szentborbás l-IV. 3ó tanuló, Tótújfalu l-IV. 43 tanuló. Német nemzetiségi nyelvet oktató iskola: Szulák ll-lll. 37 tanuló, V-VI. 41 tanuló, VI I—VI11. 27 tanuló. Az 1963/64-es tanévben Baranyában működtetési problémáik és a körzetesítésből jelentkező nehézségek okoztak gondot. Hímesházán a beiratkozott 50 fő nyelvoktatását az eddig működő pedagógus tehertételnek tekintette. Népgazdasági érdékbői történő áthelyezését tették kilátásba, amennyiben más szakos nevelő az oktatást nem vállalja. Kisbudméron a bekötőút elkészülte után a felső tagozat a borjádi iskolába járt át. Az alsó tagozatban, 5 német anyanyelvű tanuló mairadt, a létszámnövekedésre nincs kilátás. A megye kérte a minisztériumot, hogy a német nemzetiségi nyelvoktatás a kis létszám ellenére sem szűnjön meg, mert megszűnése esetén nem lehet biztosítani a körzeti iskola nemzetiségi oktatásának a színvonalát sem. 50 A nyelvoktató iskolák felvételi és iskoláztatási munkáját az általános iskolák igazgatói számára kiadott útmutatóban a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztály 1965. február 16-á|n újraszabályozta. A teendők újból való rögzítését a kétnyelvű oktatásra történt áttérés, az igazgatóik és a szaktanárok személyében 1959. óta beállott változások és a nyelvoktatással szemben támasztott társadalmi igények növekedése tette szükségessé. Az igazgatók feladatai: nemzetiségi anyanyelvi oktatásra csak azokat a tanulókat vehették fel, akiknek legalább egyik szülője valamelyik nemzetiséghez tartozott. Kívánatos, hogy a jelentkezett tanuló a nyelvet ne csak értse, hanem legalább részben, hacsak tájszólásban is, de beszélje is. Magyar tanulók számára, ha nemzetiségi nyelv tanulására jelentkeztek, más Oktatási formát (tanfolyamot, szakkört) kell biztosítani. Kivételes esetben, ha létszámúik nem sok és tanulmányi eredményűik és képességük indokolja, a szaktanár számukra is engedélyezheti a nemzetiségi nyelvoktatásban történő részvételt. A jelentkezés önkéntes és a tanulók 1. osztályba lépése előtt történhet. A jelentkezés a szülő kérésére törtémik, tőle írásbeli nyilatkozatot, aláírást nem kell kérni. A részvétel 1-8. osztályig kötelező. Alacsonyabb osztályok nyelvi oktatásában való részvétel nélkül magasabb osztályba csak azt a tanulót lehet felvenni, aki előzetesen ezek anyagából különbözeti beszélgetésben beszámol. A 8. osztály elvégzése előtt kimaradni csak az igazgató engedélyével, az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján lehet. Megismétlik az 19ó3-ban újraszabályozott tanulócsoportok kialakítására vonatkozó szabályozást. Hangsúlyozták, hogy csidk az 1. osztálytól kezdődő anyanyelvi oktatást tartják helyesnek. Átszervezéskor alnra. kell törekedni, hogy a nyelvoktatás egységesen az 1-8. osztályban történjen. Ott, ahol csak 1-4. osztály működik, a nyelvoktatásnak is csak 1—4. osztályban kéli folynia, dé folyamatosságát a körzeti iskolában biztosítani kell. Részletes rendelkezések: Egy tanulócsoportot lehet alkotni akkor, ha legalább tizenöt egy nemzetiségihez tartozó tanköteles szülője (gyámja) ezt kívánja. Felső tagozattal ils működő egy tanulócsoportos iskolák két tamulócso portossá fejleszthetők, ha a tanulólétszám a 25-öt'meghaladja, s az egyik tanulócsoport létszáma legalább 10 fő. Csak alsó tagozatú, egy tanulócsoportos iskolánál a bontási határ 31 fő. A 2-3 tanul ácsa pontos kislétszámú és részben 38. B. Helytörténetírás 1983/84 593
