Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
osztott iskoláknál, külön az alsó és külön a felső tagozatú (tanulócsoportokra számítva a bontási határ önálló tanulócsoport bontási haitára az alsó és a felső tagozatban egyaránt 41 fő. Meghatározták az Igazgatók pedagógiai feladatalt is. 5 ' Az 1964/65-ös iskolai évben a megyei kezdeményezésű, a minőségi javulást javítandó tevékenység a német nemzetiségű nevelők továbbképzése volt. A korábbi gyakorlattól eltérő módon, járásomként szervezték 1965 májusában. A foglalkozás tárgya bemutató tanítás és előadás volt. Az előadás címe: A német óra módszertani felépítése és a német nyelvű óravezetés kifejezései. 08 A bekövetkezett változásokról az 1965/66-os tanév adataiból értesülhetünk. Áthelyezések és nyugdíjazások miatt szünetelt a délszláv nyelvű oktatás Monyoródon, a német nyelvoktatás Lovászheíényben és Apátvarasdon. A német anyanyelvi oktatás újraindult Maráián és Kisújbányán.^ Nem Indult német nemzetiségii nyelvoktatás Komlá—Kenderföidön sem, mert csak 5—6 fő jelentkezett a II—VIII. osztályokba. Az első osztályosok közül egyikük szülője sem kente a nyelvoktatást. Német nyelvi tanfolyamra viszont 58 fő jelentkezett. 60 Létszámcsökkenés következett be Erdősmárokon, ahol 11 tanuló, Pócsán, ahol 12 tanuló jelentkezett német, Egyházasharasztíban 12 tanuló jelentkezett délszláv nyelvoktatásra. Létszámemelkedésre ezekben az iskolákban a következő tanévre sem lehetett számítani, ezért további működésük engedélyezését kérték a minisztériumtól. 01 A csökkenő létszám okozott gondot az 1966j67-es tanévben is. A nemzetiségi nyelvoktatásra jelentkezettek száma nem érte el a már többször említett 15-ös létszámot Erdősmárokon, ahol az 1-8. osztályban 11 tanuló német, Marázán, ahol 1-4. osztályban 13 tanuló német, Máriakéménden, ahol 5-8. osztályban 10 tanuló délszláv nyelvoktatást kért. A megye az alaosony létszámot átmeneti jellegűnek tartotta, ezért az előző évi gyakorlathoz hasonlóan javasolta a nyelvoktatás fenntartását. Maráza felső tagozatos tanulói Püspöklakra jártok, alhol nyelvoktatásuk biztosított volt. A korábbi javaslat alapján a miimlsztérium engedélyezte az 1-4. osztályos nyelvoktatást Pócsán az alacsonyabb létszám ellenére is figyelemmel arra, hogy a borjádi körzeti iskola utánpótlását biztosítják. Létszámcsökkenés következett be Szászváron is. Az elmúlt évi 26 tanulóval szemben erre az évre csak 13-on jelentkeztek. A nyolcadik osztály elvégzésével 7 tanulóval a létszám 19-ire csökkent, de ezek közül is csak kísérleti jelleggel vettek fel 6 főt az elmúlt évben. Utóbbiaknál sem a szülők, sem a gyermekek nem beszélték otthon a német nyelvet. Passzív szókinccsel sem rendelkeztek, így a tananyag elsajátítására és beszélgetésre képtelenek. Az 1. osztályosok közül senki sem jelentkezett, így nincs utánpótlás sem. A bányaüzem összevonása miatt néhány gyermek szülője munkahelyet változtat és elköltözik, így további csökkenés várható. A megye a 2-8. osztályban 13-as létszámmal kérte a nyelvoktatás fenntartását. 62 Az iskolahálózat újabb bővítésére az 1968/69-es tanévben került sor. Nagykozáron 29 szülő 32 gyermeke részére kérte a német nemzetiségi oktatást. A javaslat szerint l-IV. osztályos tanulócsoportban, csatlakozó órákban történne az oktatás. 25- 50 tanulóig 51- 75 tanulóig 76-100 tanulóig 101-125 tanulóig 126-150 tanulóig 2 tanulócsoport 3 tanulócsoport 4 tanulócsoport 5 tanulócsoport 6 tanulócsoport