Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

A Slovenska Jednota 1944. január 16-i számában a petrőci Jan Cajak segédszerkesztő tollából megjelent cikk miatt a pozsonyi német követ követelésére Kelemen főszerkesztő előbb Cajakot, majd Saucint, Siradkyt, Topolskyt is a szerkesztőségtől való megválásra kényszerítette.

98 E fejlemény mellett kisebb jelentősége volt annak az elkeseredett rivalizálásnak, amely a (pártvezetésben az elnök Böhm és a főtitkár Kelemen között folyt. Kelemen ugyanis azt a körülményt, hogy Böbmöt 1942 novembere óta wem voltak hajlaindâk a /magyar miniszterelnökségen fogadni, s ,.hajlékonyabb modorával" ezentúl (lényegében ő képviselte a szlovák ,.népcsoportot", a maga vezérli szerepének a párton belüli tisztázásaira', és a szloválk kormány általi elismertetésére szerette volna kihasználni.

99 A magyar kormánybefolyás alatt álló szlovák politikai és társadalmi szervezeteik teljesen széttöredezettek, erőtlenek voltaik. A Keresztény Párt tervbe vett szeirvezkedése a Magyarországhoz csatolt felvidéki terület nyugati felében (éppúgy, mint szlovák nyelvű lapjainak megjelentetése) elmaradt, mert „'idolközbein kitűnt az, hogy a politikaii viszonyok jelenleg nem teszik lehetővé az azonnali politikai szervezkedést", s ezért a „politikamentes" Hivatásszervezet keretébe próbálták a szlovákságot fokozottabban bevonni, s ezzel „egy esetleges későbbi időpontban megindítandó politikai szervezkedés alapjait csendes, apró m'unikoval lerakni".

100 A Hivatásszervezet eddig inkább keleten, Léván és Kassán épült ki valamelyest. Mint a kassai kerületi titkár jelentette, „a tagszerzés a szlovák atyafiak között elég nehézséggel jár; úgyszólván külön-külön kell személyenként meggyúrni, hogy átlássák a szükségességét, hogy egy jobb jövőt csak a mag y magyar egység kebelén belül tud magának biztosítani". A tagokat elsősorban a közellátási segélyekben való részesedés reménye vitte be a Hivatásszervezetbe; a mislyei szlovák bányász és mezőgazdasági munkás lakosság például azt kérte, hogy „valiamilyen formában férfi fehérneműt és női ruhaanyagot igyekezzünk nekik valahonnét szerezni, mert maholnap rongyokban lesznek". Az 5 helyi szervezetet magában foglaló kassai hivatásrendi kerületben a szlovák tagok száma kb. egyötödét tette ki a teljes tagságnak; a kassai tagok számát nem ismerjük, Mlszlókán 11, Hernádtihonyban 24, Kassaújfalun 26, Regeteruszkán 60 szlovák tagja volt a Hivatásszervezetnek.

101 A keleti-szlovák párt, a Nasa Gazdovska Strana helyi szervezeteiről, taglétszámáról nincs adatunk, sem atz Ojcizna 'kultú^egyesületéről ; de a „szlovják" mozgalom gyengeségét az -is azonnal elárulja, hogy a Nasa Zastava mindössze 1600 példányban jelent meg (ez is kétszerese voit a Slovenské Noviny példányszámának!). A Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat országos taglétszáma 300500 fő körül mozgott. Mindebből kiderül, hogy - főleg a helyi szervezetek számát tekintve - egyedül a Katolikus Ifjúsági Szövetség (SKM) jelenthetett komolyabb „ellensúlyt": 3 körzetben (Nagysurány, Kassa, Szobránc) közel 70 helyi szervezete volt. Érsekújvárott, Kassán népfőiskolai előadássorozatai, vezetőképző tanfolyamai voltak; folyóirata, a Prameu, 1500 példányban jelent meg. Több esetben azonban az SKM helyi szervezetek magák is „jedmotár" befolyás alá kerültek. A Nyilaskeresztes Párt szlovák tagozatának Kassán 18, Abaúj-Torna megyében 70 tagja volt. A párt „a szentistváiníi állameszmét és a magyarsággal való teljes egybekapcsolódást" hirdette.

102 A Kállay-kormány hintapolitikájóinak Magyarország 1944. március 19-i megszállása vetett véget. Hitler fenyegetése, hogy Horthy ellenkezése esetén ehhez szlovák, román, horvát csapatokat is igénybe fog venni, - ami megpecsételné Magyarország revíziós szerzeményeinek sorsát, - a kormányzót rábírta arra, hogy államfői tisztjében megmaradva, tekintélyével akaratlanul is fedezze Magyarország