Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

német megszállását.

103 így azután a pozsonyi német követ 'közölte a szlovák kormánnyal, hogy területi igényeinek kérdése „majd csak a béketárgyalások arnya gát fogja képezni".

104 Az új magyar miniszterelnök, Sztójay Döme, üzenetet intézett Tuka szlovák miniszterelnökhöz, a magyar-szlovák viszoiny ügyében, s Tuka egyetértőleg hangsúlyozta, hogy „a mai nehéz időkben, amikor mindnyájunkat, egész Európát, csak egy közös cél és érdek vezethet, ti. a mindent, országokat, határokat, egyéneket egyaránt teljes elpusztítással fenyegető bolsevista veszély sikeres leiküzdése, félre kell tennünk minden kicsinyes szempontot, amely elválaszthat bennünket, vagy félreértéséket okozhat köztünk".

105 A két bolsevista-ellenes szövetséges kormány egymás közti acsarkodása azonban továbbra sem szűnt meg, s a kisebbségekkel való kölcsönös bánásmódban sem állt be javulás. Az a körülmény, bogy a szlovák kormány május 10-én hadlzómává nyilvánította Sáros és Zemplén megyék területét,

100 s hogy másnap a szlovák parlament törvényjavaslatot fogadott el ,,a személyes szabadság korlátozásáról és a belső béke védelméről",

107 magyar kormánykörökben izgatottságot keltett, s a szlovákiai magyar kisebbség védelme jelszavául újra felvetődött a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya részéről különösen Körmendy Ékes Sándor által sürgetett, de Bá'rdossytól elutasított gondolat, hogy a magyar parliament is iktassa törvénybe a kisebbség politikai kölcsönösséget.

108 Erre ezúttal sem került sor, s Sztójay május 24-i képviselőházi bemutatkozó beszédében úgy nyilatkozott követendő nemzetiségpolitikájáról, hogy azt az őszinteség, egyenesség, bizalom és a jogok tiszteletben tartása fogja jellemezni.

109 A kormányában belügyminiszteri tisztet betöltő Jaross Andor 1944. június 15-én terjedelmes utasításban szólította fel a hatóságokat a nemzetiségpolitika elveire és gyakorlatára, de hamarosan kiderült, hogy ez az egész utasítás a magyarországi német 'kisebbséggel való kivételes bánásmód szempontjait tartotta szem előtt, s a többi kisebbség, így a szlovákok esetében gyakorlatilag egészen más mértékkel mért.

110 A szlovák fiatalokat nagy számban hívták be katonai munkaszolgálatra, amelynek keretében fillérekért dolgoztatták őket a magyar nagybirtokokon.

111 A magyarországi zsidóság deportálásának megindulásával kapcsolatban Kassa környékén olyan fenyegetések hangzottak el egyes alacsonyabb fokú hatósági közegek részéről, hogy ,,a zsidók után most a partizánok (ti. a szlovákok) kerülnek sorra".

112 Nem következett be változás a szentistváni birodalmi igények fenntartása szempontjából sem: ezt Rátz Jenő magyar miniszterelnök-helyettes megnyilatkozásai tették kétségtelenné.'

13 Mivel a Sztójay-4cormány sem tett eleget a magyarországi szlovákság parlamenti képviseletére vonatkozó, a szlovák kormány által állandóan napirenden tartott igénynek, a szlovák kormány elhatározta, hogy a szlovákiai magyarságot megfosztja parlamenti képviseletétől, s eninek előkészítésére Esterházyt a szlovák nemzet gyalázása címén perbe fogatta.

114 Találó megállapítás volt azonban, hogy ,,a mandátum sorsát nem annyira a jogi érvek, mint 'a hadi konstelláció fogja eldönteni. Ha a szovjet előrenyomulás az eddigi ütemben tovább tart, úgy bizonyos, hogy a közös veszély háttérbe szorítja, sőt valószínűleg teljesen el is felejteti a szlovákokkal Esterházy mandátumának ügyét".

115 A szovjet front rohamos közeledése, amely a szlovák fasiszta politikusok előtt az akasztófa rémét idézte fel, amelyen magyar kollégáikkal együtt fognak lógni,

116 - a népet a felszabadulás lehetőségével biztatta. A kibontakozó partizán mozgalom egyre veszedelmesebb gondot okozott a szlovák kormánynak, amelynek megbízottai augusztus 8-án a partizánok elleni közös akciók megszervezése érdekében a magyar és a német megbízottakkal szoros érintkezésbe léptek.

117 A Magyarországhoz csatolt felvidéki területen a Sztójay-kormány időszakában