Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

pást, azoknak ma ez a hibája."

31 A pécsi szociáldemokrata pártvezetőségre és a szakszervezetekre nyomást gyakoroltak az MSzDP jobboldali vezetői is a szakszervezeti mozgalmon keresztül. Peyer Károly és Csóka Vendel, a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének titkára, illetve elnöke értesítették a pécsi párt vezetőségét, miszerint nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a pécsi pártvezetőség egy külön bányamunkás lapot adjon ki, jóllehet a központi lap nem jutott ei a megszállt területre. Hangsúlyozták, hogy a pécsi és pécskörnyéki bányászok továbbra is az országos szövetség tagjai.

32 Peyerék erőfeszítései ellenére a pécsi-baranyai munkásmozgalom visszaszorította az ellenforradalomnak felajánlkozó irányvonalat. A pécsi szakszervezeteik különváltak a budapesti sárga szövetségektől és külön szövetségékké alakultak.

33 A budapesti központtól független, önálló tevékenység útjára lépett a vasutasok pécsi csoportja is, amikor az a hír terjedt el, hogy a Vasutasszövetség feloszlott. A Pécsi Szocialista Párt ellen meg-megújuló támadások azonban nem maradtak hatástalanak. 1920 június, július folyamán tömeges kilépésékre került sor, elsősorban a vasutasak körében. A Dunántúl június 10-i számában ,,a pécsi szocialista párt bomlása" című cikk 200 vasutas kilépéséről írt. A lap június 18., 20. és 22-ii számaiban a kilépő vasutasok névsorát közli. Szigetváron kiléptek a szociáldemokrata pártból az ipartestület tagjai közül 124-en, a kereskedők testületének tagjai közül 34-en, továbbá néhány vasutas.

34 A keresztényszocialista irányzatú Dunántúl közlése szerint július 17-én 40 szociáldemokrata vasutas lépett át a keresztényszocialisták közé

35 továbbá arról is tudósított, hogy ,,a szederkényi szociáldemokratáik kiléptek a pécsi szociáldemokrata pártból".

36 (A pécsi villamos vasútnál a béremelésért sztrájkba lépő munkásakat elbocsátották.) A gyakori megfélemlítés és fenyegetés hatására bekövetkező kilépésekkel a párt június 11-én ülésező összválasztmáinyi ülése is foglalkozott. Az előadó Polácsi János úgy vélte, hogy nem baj, ha a pártból ki is lépnek. 1920 tavaszán a pécsi-baranyai munkásmozgalom több esetben bizonyságot adott nagy tömegerejéről és harcos szelleméről. Ezek közül kiemelkedett a Somogyi és Bacsó meggyilkolása miatt február 26-án mintegy 20 000 fő részvételével megtartott tiltakozó gyűlés. A tiltakozó hullám az egész megyén végigsöpört és küldöttségek jöttek vidékről a pécsi gyűlésre. Jellemző volt a város hangulatára és az erőviszonyokra, hogy a szocialisták lapja, a M'unlkás 8000 példányban, míg a legkelendőbb polgári lap, a Dunántúl csak 4000 példányban jelent meg naponta. Jelentős tiltakozó tömrieggyűlés volt a fehérterror ellen június 13-án a Széchenyi téren. Ezek arról tanúskodtak, hogy a kilépések nem változtattak alapvetően a politikai erőviszonyokon. A pécsi szocialistáik legerősebb szervezett ellenfelei változatlanul a keresztényszocialisták voltaik. A pécsi-baranyai keresztényszocialisták tevékenységének új lendületet adott a Magyarországon hatalomra jutott keresztény kurzus és főleg reményeiket fokozta. Erről az időszakról a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (a továbbiakban: KNEP) pécsi vezetősége a következő értékelést adta: „Pécs városának politikai képe a keresztény nemzeti Irány szempontjából még mindig nem oly kedvező, mint ahogy ez . . . kívánatos volna, mert a szociáldemokrata szervezetekben van tömörülve a ... munkásság egy része, ezen szervezetek bomlása csak igen kis részben történt meg ... a túlzó irányzatnak hívei pedig még ma is a vezetőség élén állnak".

37 A keresztény blokk pécsi-baranyai hívei azonban nem alkottak egységes tábort. A Pécsi Papok Állandó összejövetele 1919 őszén még azon az állásponton volt, hogy „minden megbízhatatlan vagy káros befolyás ellensúlyozására" a Kisgazda Pártban kell befolyásra szert tenni. 1920 áprilisá32. B. Helytörténetírás 1983/84 497