Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

ban mór úgy lottók, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának kell a talajt előkészíteni, „Baranyában és Pécsett nemzeti és keresztény megújhodásunk legmegbízhatóbb képviselőjének ezt a pártot kell tekintenünk".

38 A helyi keresztény szocialista vezetők azonban bizalmatlanak voltak a pécs-baranyai kisgazdapárti vezetőkkel szemben. Azzal vádolták őket, hogy nem őszinte keresztények, öszszejátszanak a liberálisokkal és a zsidósággal, a hátuk mögött tárgyalnak, az együttműködéstől elzárkóznak stb. A szocialisták és a keresztényszocialisták ellentétei 1920 nyarán a pécsi városi közigazgatásért folyó harcban csúcsosodtak ki. A szerbek számára kényelmetlenné vált a régi városi vezetőség, mert az a Horthy-rendszer szolgálatába szegődve, a szerbek mielőbbi kivonulását szorgalmazta. A pécsi szocialisták a régi városi vezetés eltávolításával az ellenforradalom elleni küzdelem kiindulási bázisát akarták létrehozni, másrészt Horthyék bevonulását elodázni, bízva abbain, hogy hatalmuk Magyarországon nem tarthat sokáig. Az érdekeik ilyen találkozása folytán jutott el a Pécsi Szocialista Párt oda, hogy a megszállt terület részére autonóm jogkört követelt a szerb megszállás ideiglenes fenntartásával.

39 A pécsi szocialista pártvezetőség megbízásából Belgrádiban járt Polácsi János 1920. július 23-án, pénteken a Sörházban tartott összválasztmányi ülésen számolt be útjáról. A szigorúan bizalmas értekezletet a keresztényszocialisták egyik ügynöke a szellőző nyíláson át lehallgatta és feljegyezte. Két nap múlva „A pécsi szociáldemokrata vezetők puccsterve", „Át akarják vennii a város vezetését" címmel ismertette a Dunántúl a sörházi bizalmas ülés lefolyását.

40 Az ügynöki feljegyzés szerint Polácsi kérdései és a Belgrádban kapott válaszok a következők voltak: „1. Meddig tart még Pécs és Baranya megszállása? - válasz: A béke ratifikálásáig, esetleg még ezután is 3-4 hónapig. 2. Meddig marad a jugoszláv közigazgatás? — válasz: Bizonytalan ideig. 3. Milyen büntetést szab a jugoszláv hatóság az ide szökő fehér agitátorokra? - válasz: Erre megvannak az előírások. 4. Megtarthatók lesznek-e a községi és törvényhatósági választások? — válasz: A jugoszláv kormány nem zárkózik el, sőt bizonyos körülmények között támogatja is, de részletes tervet vár a Pécsi Szocialista Párttól. 5. Mi a célja a kormánynak a pécsi fehérek újságjával, a Dunántúllal? - válasz: Amíg szerb érdekeket nem sért, nem tesznek semmit."

41 Az ülésen Polácsi ismertette a pártvezetőség levelét. Ennek lényege az volt, hogy a Károlyi-kormány idején a megszállás után szűnt meg itt a Nemzeti Tanács, tehát azt a helyzetet kell visszaállítani és a Pécsi Nemzeti Tanács közreműködésével a Károlyi-féle választási törvény alapján kell a közigazgatási szervek megválasztását megejteni. A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy a pártvezetőség túlságosan messzire ment és nem kéri ki a tagság véleményét. A bizalmi szavazásnál azonban a vezetőség bizalmat kapott.

42 A Pécsi Nemzeti Tanács visszaállításának és az új választások gondolatának Rajics megnyerte dr. Jaksics osztályfőnököt, az SzHSz minisztérium BBB-osztályának politikai vezetőjét is, akinek ugyancsak szerepe volt abban, hogy az SzHSz királyi kormány hozzájárult a pécsi szocialisták tervéhez.

43 Rajics július 29-én írta alá a 2551/1920. főisp. számú Pécs város polgáraihoz intézett felhívását. A felhívást július 30-án, illetve 31-én közölték a helyi la.pok. Ebből kitűnik, hogy a Pécsi Szocialista Párt kérelmére a volt Nemzeti Tanács népgyűlés útján való visszaállítását, a városi törvényhatósági bizottság megválasztását és a tisztújítás végre-