Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

A magyar koronatartomány élén a közigazgatási szervezetet szabályozó rendel­kezés szerint a Magyarországon állomásozó császári hadsereg főparancsnoka „kezelt és képviseli kifelé az ostromállapot idején a végrehajtó hatalmat". Azaz Haynau hatáskörébe tartozik a rend, a nyugalom, a közbiztonság helyreállítása és fenntartása végett szükséges intézkedések foganatosítása, továbbá mindazon in­tézkedés és szabályozás, amelyet a magyarországi ostromállapotra és hadijogra vaTo tekintettel a katonai hatóság indokoltnak tart. Ez a szabályozás összhangban van Haynau táborszernagy eddigi magyarországi megbízatásával, azaz továbbra is megmarad teljhatalma. A teljhatalmú katonai parancsnok mellett a magyarországi polgári közigazgatás vezetését császári biztos látja el. A császári biztos (báró Geringer Károly) a biro­dalmi (azaz bécsi) minisztérium Magyarországra kihelyezett szerve és a minisz­tériumnak van alárendelve. Hatáskörébe tartozik a magyarországi új közigazga­tási szervezet kiépítésében való közreműködésen túlmenően, a közigazgatási tevé­kenység feletti felügyelet gyakorlása. A feladatai ellátásához szükséges hivatal felállításáról is gondoskodtak. A katonai kerület parancsnokának feladatai nagyban-egészében megegyeznek a magyarországi hadsereg főparancsnokéval. (Csak szűkebb területre, azaz egy­egy katonai kerületre terjed ki hatásköre.) Kötelesek gondoskodni továbbá az egyes nemzetiségek jogainak védelméről, az állam elleni bűncselekmények meg­büntetéséről, a sajtó ellenőrzéséről („kicsapongásainak gátlásá"-ról), ők jogosult­tak engedélyezni a lapok megindítását is. A kerület katonai parancsnoka mellett miniszteri biztos intézi a közigazgatást általában, és a belügyminiszter által fel­adatává tett ügyeket is. A katonai kerület miniszteri biztosa kettős alárendeltség­ben van: a magyar koronatartomány császári biztosának (Geringernek) és a mi­nisztériumnak van alárendelve. A miinisztéri'umimail azombain egyelőre (vorläufig) a császári biztos útján levelez. Közvetlenül fordulhat hivatalos ügyekben a másik katonai kerület miniszteri biztosához, de másik koronatartományban lévő közigaz­gatási szervekhez csak sürgős esetekben, továbbá felvilágosítás kérések, kézbesí­tések és más kisebb jelentőségű ügyekben, és ha az ügy jelentős, akkor a csá­szári biztost egyidejűleg tudósítani tartozik. A katonai kerület parancsnoka és miniszteri biztosa kötelesek egyetértésben el­járni és gyorsan intézkedni. A kötelező egyetértés azonban nem jelent teljes egyen­rangúságot. A kerület miniszteri biztosa ugyanis minden felülről érkezett közigaz­gatásra vonatkozó rendelkezést köteles a katonai kerület parancsnokának tudo­mására hozni. A katonai parancsnok viszont csak azokról a rendelkezésekről tájé­koztatja a miniszteri biztost, amelyekről - megítélése szerint - a miniszter biztos­nak tudnia kell (. . . „soweit es ihm wissen nötig ist" . . .), továbbá a katonai parancsnoknak a közigazgatás folyó ügyeinek intézését közvetlenül és folyamato­san figyelemmel kell kísérnie, ami gyakorlatilag az ellenőrzést jelenti. A polgári kerület közigazgatási teendőinek vezetését a kerületi főbiztos látja el. A kerületi főbiztos azonban a kerületi főispán címet használja. (Augusz Antal álta­lában a főispán címet 'használta.) Kinevezése tényleg a csáiszár battásiköréibe tartozik, de különösen sürgős esetben a császári biztossal (Geringerrel) egyetér­tésben a magyarországi császári hadsereg főparancsnoka (Haynau) is kinevezheti a császár jóváhagyási jogának fenntartásával. A (kerületi) főispán mellé hivatalt szerveznek egy (hivatal) főnökkel, 1-2 titkár­ral és a szükséges kezelő- és segédszemélyzettel. A (hivatal-) főnököt és a titkáro­kat a császári biztos nevezi ki, a kezelő- és a segédszemélyzet elsősorban a fel­oszlatott magyar kormányszékek (kancellária, helytartótanács) volt alkalmazottjai-

Next

/
Thumbnails
Contents