Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

megújult és meghatott siker". (Az eredetileg felkért Nádasdy Kálmán nem vállalta a rendezést.) „Életem legszebb élménye volt a Missa Sollemnis pécsi előadása" jelentette ki Geyer József, a Zeneművészeti Főiskola tanára, majd így folytatta: „Felejthetetlenül lenyűgöző hatást gyakorolt rám az előadás első percétől kezdődően a Dóm, a darab, az előadás maga és a zene- és énekkar kiváló teljesítménye. Ez utóbbival kapcsolatban alig találok szavakat az előadás nagyszerű karmestere, Horváth Mihály teljesítményének méltatására. Erre az országos viszonylatban is kiváló nagytudású karmesterre büszke lehet Pécs városa".

48 Az anyagi ráfizetés legalább résziben való megtérülését film készítésétől és forgalomba hozatalától remélték. A Ha'mzo-iKöimer-Vajda-Film ajánlata szerint a coa 1200 méteres film rendezésével Horváth Jánost óhajtották megbízni, az operatőri munkával Vass Károlyt, a zenei rész vezetésével Sergio Failonit. A film producere Hamza D. Ákos, a technikai vezető Zsoldos Imre lett volna. A költségvetési tervezet így alaikult: filmainyag és laboratóriumi munkák 13 872 pengő, operatőrök 4200, vezérkar 6800, technikai személyzet 3400, szinkronizálás 7230, műszak 3000, vegyes kiadások 1000 pengő. A tervezet bizonyítani próbálta, hogy a hazai és külföldi forgalmazással a kiadások bőségesen megtérülneik.

49 Ennek ellenére a film elkészültéről nem tudunk, csdk azt tudjuk, hogy 1938 után nem rendeztek szabadtéri előadásokat a pécsi Dóm téren. JEGYZET 1 Dr. Nádor Tamás: Bartók és Pécs. Pécs, 1981 11. p. 2 40 év a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete életéből. Pécs, 1935. 29. p. 3 Az ünnepi játékokat lebonyolító Pécsi Városi Idegenforgalmi Iroda ezzel kapcsolatos levelezését, iratait a Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye őrzi. Az iratok szíves rendelkezésre bocsátását ezúton is köszönjük. 4 A Dunántúl c. napilap 1931. jan. 28-i számában tudósít arról, hogy a város a szerb megszállás alóli felszabadulás 10. évfordulója alkalmából tervezett ünnepséget. 5 Dr. Nendtvich Andor (1867-1951), Pécs város polgármestere volt 1905-1936 között. Dr. Krisztics Sándor if7890—1966), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a politika és jogbölcselet nyilv. rendes tanára 1926-tól. 1923-1949 között a Magyar Szociográfiai Intézet igazgatója. 6 Pécs polgármesterének 18762/1931. sz. levele a külügyminiszterhez. 7 1931. júl. 7-én kelt levél a kultuszminiszterhez. 8 Pécs szab. kir. város polgármesteréneik 17166/1931. sz. levele dr. Bud János miniszterhez. 9 A végrehajtó bizottság jún. 20-i üléséről Jelentés. A Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében. . . 10 Tausz Gyula bankháza - az egykori Király utca és Kazinczy utca sarkán lévő 3 emeletes épületben. 11 Báthy Anna (1901-1962), az operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, Kiváló művész. Székelyhidy Ferenc (1885r-1954), az operaház örökös tagja, a Psalmus első Zsoltárosa. Palló Imre (1891—1978), az operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, Kiváló művész. - Losonczy György (1905-1972), az operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, Érdemes művész. - Maleczky Oszkár (1894-1972) Kossuth-díjas, Kiváló művész. 12 Krisztics Sándor 1931. júl. 5-i levele. JPM Helytört. Gyűjt. 13 Dr. Sik (Schmidt) Lajos (1891-1972) Pécs tb. főjegyzője, 1932-től a Városi Idegenforgalmi Iroda vezetője, melyet ő szervezett meg. 1939-től Városi Tűzoltó Főparancsnok, Kerületi Tűzrendészeti Felügyelő. 1949-ben nyugállományba helyezték. Budapestre költözése után különböző munkahelyeken üzemi tűzoltó, tűzrendészeti előadó, segédmunkás és raktáros 1956-ig. Ezután nyugdíjasként élete végéig angol, német és olasz nyelvet tanított és fordításokat vállalt. (Fia, dr. Sik Tibor szíves közlése nyomán.) 14 Várhalmi (Weigele) Oszkár (1890—1974) zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, majd Újpesten karnagy, a Tanácsköztársaság idején az ottani munkásszínház karmestere. 1924-től (rövid megszakítással) Pécsett honvédkarmester. A pécsi zenei élet fellen-