Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

je. A karmester most is Wimmer. Többségében azonban zenés vígjátékokat adnak, így biztosítva a bevételt. Az alábbi zenés műveket játszották még: Nestroy: Der Affe und der Bräutigam - Pose mit Gesang (zene Ott); Nestroy: Die beyden Nachtwandler - Posse mit Gesang; Nestroy: Eulenspiegel - Lustspiel mit Gesang; Nestroy: Der Färber und sein Zwillingsbruder - Posse mit Gesang: Hopp: Florian Spitzkopf — Posse mit Gesang (zene W. Müller); Fr. Hopp: Gut Waldegg - Posse (zene J. Hopp); Hopp: Hutmacher und Strumpfwirker — Posse mit Gesang (zene W. Müller); Das Nachtlager in Granada (zene C. Kreutzer); Vary: Treff könig oder Spieler und Toten gröber — Schauspiel mit Gesang (zene H. Proch); Raimund: Der Verschwender - Zauberpantomime mit Gesang (zene C. Kreutzer); Schick: Das Zauberdiadem — Zauberspiel mit Gesang (zene Hebenstreit).

1480 1840. április 26-án a Viola und Carlo c. vígjátékká

1

! őík nyitották meg az új színházat, majd távoztak Pécsről. A magyar társulat október 9-én kezdett játszani,

149 és előadásaikról november 3-tól kezdve számol be a Honművész. Prózai darabok után 1839. november 13-án ,,Egy szép est Pécsett" címmel énekes egyveleget adnak Kovácsné jutalomjátékául. Weber Bűvös vadászából Agatha „magánydalát éneklé Lipcsey Klára kisasszony jól", majd Komlóssy Paulina énekelt Donizetti: Gemma di Vergy c. operájából. Ezt követte „bezárólag egy jelenet a .siklósi lányok'-ból (Roser Ferenc: Sigmund király álma vagy a siklósi lányok) fegyvertánczczal, melyet csak Kálmán s Havi látszott betanulni. Figyelmet érdemel Vészeli Eduárd karmester úrnak nemzeti ouverturéje igaz magyar stylusbain a nemzeti cas inának ajánlva, mely osztatlan tetszést nyert.

150 A bevezetőben említett kulturális nyitottságra jellemző példa Veszély Eduárd működése és asszimilálódása. E morva származású zenész már 1827 óta él Pécsett. 1831-ben kéri felvételét a székesegyház zenekarába azzal az indoklással, hogy a „kimondhatatlan kedves Pétsi Nemesség 's polgárság . . . Farsangi, mind máskori felettébb tisztes mulatságaikban az muzsikarendjét oly szívesen teszi". Ezzel azonban nem nyerte el a tekintetes káptalan rokonszenvét.

ljl De Pécsett maradt, ahol több művet is komponált. Zongorára írott Kedvkeringőjét például Major Ervin hagyatékában találtuk meg.

1-'

2 Erdősek november 29-én és december 4-én Bellini: Normáját játszották, amelyben „Sátorfi úr (Sever (Severus)) hangjával megbájolá a közönséget. Különös kelleme mellett kedves volt, érthető éneke." Lipcsey Klára, Komlóssy Paulina és Havi Mihály is megfelelt, de Gócs úr (Oroviso (Orovisto)) ha a karban maradt volna, jobban teszi, mert hangjával . . . szerepét éppen nem képes adni, s a közönség végképpen elégedetlen volt vele. Különben jó volt a kar."

153 Itt is gyakori a prózai darabok szünetében operarészletek én'eklése. December 14-én például Kotzebue és Seribe egyfelvonásosait „megelőzte 'Sevillai borbélyból' Figaró magánydala olasz nyelven Haimer úrtól (előbb a német daltársaság tagja) jól előadva. A két játék között .bájital' (Donizetti) cz. daljátékból kettős dal Sátorfy és Haimer uraktól. Bevégezé az előadást .Normából' Oroviso (Orovisto) magánydala karkísérettel Haimer úrtól magyar nyelven énekelve. Szűnni nem akart taps üdvözlé Haimer urat, ki gyökeres német, mit sem tudván magyarul e dalt honi nyelvünkön felvállalta, melyet érthetőleg s igen jól énekelt."

104 December 18-án Farkas József javára, akit „honunk legjobb magyar tánezosának lehet mondani", Jakab István: Falusi lakodalmát adták elő „nemzeti tánczokkal."