Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

ber 13~án jelentkezik újból, ezúttal Eszékről. Április levelére hivatkozva írja, hogy szeretne még itt maradni, de ígéri, hogy a hosszú télen a legjobb darabokat és operákat adja elő Pécsett.-'

1 Valóban megérkezett, és január 5-én átnyújtja az előadandó darabok listáját. Most már csak 1 ft-ot köteles fizetni.0 A tanács január 27-én továbbítja e műsort a cenzúrához.

26 Zöllner kora ismert színházi személyisége volt. A szlovéniai német operajátszás kezdete is nevéhez fűződik. 1787-ben Laibach-ban (Ljubljana) Paisiello, Salieri művei mellett társulata mutatta be Mozart: Szöktetés a szerájból c. operáját.

27 111 művet felsoroló listája - melyet közlünk a Függelékben, mint fontos és ismeretlen dokumentumot - jeizi a közízlés változását zenei szempontból, de így is értékes. Az alábbi zenés műveket sikerült azonosítanunk:

28 Die Belagerung die Stadt Ypsilon, opera (Weidmann, zene Wenzel Müller, 1807) Der Bettelstudent, opera (Weidmann, zene Schenk vagy Peter Winter, 1776) Donau Weibchen, mesejáték (zene Ferdinand Kauer) Es ist Friede, zenés vígjáték (Gleich, zene I. felv.: F. Kauer, II. felv.

: W. Müller, lll.felv.: Ignatz Schuster) Jolantha, die Feuerkönigin, opera (zene?) Löwenritter (Hensler, zene F. Kauer, 1803) Das Petersmänchen, mesejáték (Spiess után Hensler, zene Joseph Weigl, 1794) Die Schwestern von Prag, opera (Haffner, zene W. Müller 1794) Der Spiegel von Area dien, opera (Schikaneder, zene Franz Süssmayr, 1795) Das Sternmädchen, mesejáték (Huber, zene F. Kauer, 1802) Taddädl, der 30 jährige A. B.C. Schütz, opera (Hensler, zene W. Müller, 1799) Teufelstein in Mödling, mesejáték (zene W. Müller, 1800) Teufelsmühle am Wienerberge, mesejáték (zene W. Müller, 1799) Die zwölf schlaffende Jünglinge (Spiess után Hensler, zene W. Müller, 1797) Zöllner csak a színdarabok címét és műfaját adta meg. Wenzel Müller, ekkor divatos zenéi uralkodnak, bár hozzátesszük, hogy ezek inkább Singspiel-e'k, daljátékok. Zöllnerék kitűnő bizonyítvánnyal távozmaík Pécsről.

29 Az eddig ismeretlen harmadik társulat vezetője, Ferdinand Harte Várasd ró I (Varasdin) nyeri el a játszási engedélyt 1807. április 13-án, még, Zöllnerék elutazása előtt.'

50 Több adatunk nincs róluk, de így válik világossá, vajon miiért utasította el a tanács június 19-én a „Haimburg in Ostreich bei Prespurg"-ból (Hainburg) jelentkező Eleonóra Böhm társulatát. Pedig kár, mert Böhm „vorzüglichsten, neuesten und grössten" operáikat Ígért.

31 A következő színházi adat 1808. július 8-án válik ismertté, ekkor adja be műsorát egy „Societas Comica". Ebből azonban csak a cenzúra által tiltott prózai darabokat ismerjük meg.

32 Feltehetően Schrott társulatáról van szó, ugyanis 1809. január 23-án az eszéki tanács levélben közli Adalbert Brautschek ottani polgár panaszát Joseph Schrott színész ellen adósságai miatt.

33 Nyilván tudták, hogy itt játszik. Schrottékat Franziska Petri színészei követik 1809. februárjában, de műsorukból ismét csak a letiltott művek címei derülnek ki.

3

'

1 Nem játszhattak sokáig, mert csak 7 ft-ot fizettek a szegények javára.

35 1812-ig nincs nyoma a jegyzőkönyvekben színészetnek, és ez talán összefügg a napóleoni háborús légkörrel. Hozzátesszük azonban, hogy talán nem került be minden kérelem a jegyzőkönyvekbe. Ferdinand Kübier, későbbi rendszeres vendég például 1809-ben itt helyezte letétbe korábbi, 42 ft-os tartozását Temesvár felé.

3fi Lehetséges, hogy társulata nemcsak átutazott Pécsett, hanem előadásokat is tartott 1812-ben azonban szinte egyszerre jelentkeznek hárman is. Elsőként Joseph Holzmann ír május 31-én. Levele szerint ő „ein geborener Ungar", és baletteket