Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

valamiint daljátékokat ígér. 37 De nem ő, hanem Leopold Probst kapja az engedélyt. Az imént említett Kubiert pedig Probst mliatt utasítjálk el. Ö azonban nem kaphatta meg időben az elutasítást, mert Probst előtt megjelent Pécsett. Erre visszavonták Probst engedélyét, Küblert pedig 40 ft kártérítésre kötelezték. 38 Kübler neves és rutinos színházi szakember volt. Kérelmében operákat is ígért, és ezt be is tartotta, amint olvashatjuk a 6 hónapos vendégjátékot elismeréssel nyug­tázó tanácsi bizonyítványban. Kár, hogy ismét nem ismerjük a műsort, pedig elő­adásait igen kedvelték. Újbóli szerződtetését ugyanis színházlátogatóktól fogal­mazott és aláírt levél segítette elő. 39 Kübler azonban hálátlan volt a közönségéhez, mert 1813 őszén inkább Székesfe­hérvárra szerződött. Helyére a szinte egyszerre pályázó Lorenz Gindl (Gundl) és Philipp Berndt közül az utóbbi nyerte el az engedélyt. De ugyanaz történt, mint 1812-ben. Gindl nem kapta meg a tanács levelét, és megérkezett Pécsre. Lehetsé­ges, hogy játszottak is, de nem lenetett könnyű dolguk. Panaszkodott is 1814. má­jus 19-én — tehát az egész telet itt töltötte jobb híján - hogy korábbi 273 ft-os te­mesvári tartozását is törlesztenie kellett, emiatt 'kénytelen volt ruhatárából, díszle­teiből sőt kottatárából is eladni néhány darabot, nyilván Berndt-nek. Anyagi ne­hézségeire tekintettel gyűjtést indíthatott a városban. Egyébként mindkét együttes ígért operákat. Berndt 1814. május 12-i elismerő bizonyítványa bizonyítja is ezt, csak éppen a műsort nem ismerjük/ 10 1814 őszén a jelentkező Leopold Hoch nem kap engedélyt/ 1 ' Később azonban a tanács gondolta meg magát, mert mégis hívják. Hoch Varasáról indul Pécsre. Megtudjuk, hogy 4000 színdarabból álló gyűjteményében 118 opera van. Ezek kö­zül ötöt emel ki: 42 Die beiden Füchse (Méhul); Der Blaubart (Grétry, 1789); Johann von Paris (Boieldieu, 1812); Johann von Wieselburg (Franz Roser, az előző mű el­lendarabja, komikus quodlibet, 1813); 43 Der Wasserträger von Paris (Cherubini, 1800.) Feltűnő Hoch vonzódása a francia operákhoz. Előző évben is ezeket ját­szatta Sopronban/ 1 ' 1 Hoch után újra Kübler jön Pécsre 1816 őszén. Október 31-én mindjárt panasz­kodással kezdi működését: a tanács ne engedje meg idegen művészeknek a fellé­pést, mert rontja a bevételét. Egyúttal bejelenti, hogy a böjtben és később is ő játszat némajátékokat „nach dem Origin a lien". 45 Kérelme tükrözi azt, hogy a hi­vatalos engedéllyel működő színtársulatok mellett alkalmi produkciók is voltak. Küblerék által előadott operákról ismét csak a tanácsi bizonyítvány tudósít, és el­nyerték az 1817-es szezont is. Pécsett azonban emlékeztek Kübler korábbi megbízhatatlanságára, és a Nagy­váradról jelentkező Christoph Kuntznak is adnak engedélyt 1817. augusztus 7-én. Jól gondolkodtak, mert Kübler ismét lemondta jövetelét. így Kuntz társulata ját­szott 1817/1818 telén. 40 Kardos szerint Kuntz első ízben jött Pécsre. Tudjuk azonban, hogy 1789-ben is jártak itt, akkor Győrből érkeztek.' 1 ' Ennek ellenére érdekes, hogy egy befolyásos pécsi ismerősének írott levelében - akit megkér Pécsre szerződése támogatására — azt írja, hogy egyáltalán nem ismerős Pécsett. A levélből kiderül az is, hogy szép ruhatára van, műsorán van kb. 300 új színjáték és opera, melyeket sok évig játszott Pozsonyban. Bosszankodik azon, hogy Pécsett csak Húsvét után lehet ba­letteket előadni, pedig már balettmestert is szerződtetett. Szeretne bálokat is ren­dezni. Augusztus 7'én a tanácshoz is ír. Olyan operákat, baletteket és melodrá­mákat ígér, amelyeket szerinte Kübler nem adott elő. Az operák közül az alábbi darabokat emeli ki: Aschenbrödel (Hamupipőke, Issouard 1810); Salamon Urtheil (melodráma, Caigniez után Stegmayer, zene Quaisin.)

Next

/
Thumbnails
Contents