Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

A Gutenberg Dalkör 1921. febr. 6-án kelt levele arról, hogy örökös, tiszteletbeli taggá választották Géniusz is reagált a kötetre. 1903 karácsonyára a „Munka után" c. kötete a pécsi „Részvény" Nyomdában készült, de a 'könyvesboltolkba 1904-<ben került forgalomba. A kötet részére Walter Crane készített bekezdő rajzot és illusztrációkat. Erre a könyvére már több 'kritikát kapott, többek közt az Alföld, Ország Világ, Pesti Hírlap, Budapesti Napló és a Vas megyei Napló c. újságokban. Természetesen a helyi sajtó is jelentkezett bírálataival.

,n Erre a műre reagált Németh Péter is St. Louis-ból az Üj Világ Publishing. C. O. szerkesztőségéből írva, hogy a verseskötetből a magyar olvasók száimára többet is közölt már.

51 Harmadak verseskötete „Változatok" címmel 1907-ben került ki a nyomdából.'

2 Az „Újabb Költemények" alcímmel megjelent kötet egyik versében „A betűszedőhöz" így ír: „Hű társaim! Csapjunk kezet, Mint igaz szövetségesek ! Mi adunk: eszmét, ideát, Ti adtok — ólomkatonát! Vezessük együtt a hadat, Hajrá, világ: add meg magad! Szociális témájú versei után sokáig úgy tartottáik számon, mint a munkásság költőjét. 1917 májusában közölte a Pécsi Napló a „Soroksári úti kórház" c. versét. E merész hangú versét a budapesti honvédkórházból küldte. Szécsen József barátja levélben tudatja vele, hogy Hatvány és Karinthy felfigyelt a bátor hangú háborúellenes versre.'

3 Ezt követően a Hatvány tulajdonában levő Pesti Napló három versét közölte. 1920"ban „Világrengés" címmel újabb verseskötetet állított össze, de ezek kéziratban maradtak fenn. A „Renaissance nagy hármasa" című gyűj-