Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

teménye nagy részét a helyi sajtó folytatásokban közölte.

54 „Október" c. kötetének anyaga is nagy részt megjelent. A többi kéziratban illetve fénymásolt változatban a művész hagyatékában jelenleg is megtalálható.

55 Az itt felsoroltaikon kívül a különböző aktuális alkalmakra megjelent kiadványok is közöltek költeményeiből. Például a Tettyei népünnepélyek műsoros füzeteiben találkozhatunk nevével, a Francia emlékmű átadási ünnepségére is ő írt megemlékező verset „Kolerás huszárok" címmel. Ezen a területen maradva versfordításokkal is foglalkozott. Nagy részt Zmaj Jovan Jovanovic' dr. költeményeit fordította Teodor Skrbic' szerb költő átdolgozása után szabadon. A költemények illetve a fordítások jelentős része a „Munka után" c. kötetében is szerepelnek. Jovanovics „Keleti költők versei" c. ciklusát is lefordította s ezeket Skrbic' közlésében Nikelszky is átültette magyar nyelvre. Ismeretesek még a német nép- és műd átfordításai is. Prózaírói tevékenységét 1897-től a „Jób" c. regényének megírásától számíthatjuk.'

1

' „Zsófi" c. kisregényét a Pécsi Napló 1912-ben folytatásban közölte. A „Bibike Könyve" és a „Kálmi Könyve" mesegyűjteményei szintén sorozatban jelentek meg a pécsi újságokban.

1

' A többi prózai im unkája kéziratban maradt. Ilyen az „Emlékeim" (1915), a diákévek visszaemlékezéseiből. Szintén kéziratban található a „Spártai" c. hosszabb lélegzetvételű 5 felvonásos drámája. Irodalmi tevékenységének érdekes színfoltja az 1939-ben megjelent Petőfii János vitéze nyomán írt színes akvarellekkel illusztrált mesesorozata. A János vitéz sikere után még két magyar motívumos meséskönyvet készített az 1942-ben befejezett „Aranyvilág" és az 1943-as keltezésű „Arany Élet" c. könyveket. Ezek azonban nem jelentek meg nyomtatásban. Hasonlóan a képzőművészeti működéséhez, irodalmi tevékenységében sem maradt elszigetelt, egyedülálló alkotó. Számos dunántúli irodalmi társulat tagjai közt megtaláljuk a nevét.

58 A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (Kaposvár) elnökétől Hortobágyi Ágostontól kapott levélben értesítik, hogy 1925 november 25-én tartott ülésükön művészeti munkája elismeréséül a Társaság rendes tagjává választották.'

51 1928 júliusában megalakult a vidéki írók szervezete, a „Pannónia Könyvbarátok Társasága", Ez a szervezet a felvidéki írók egyesülésének mintájára jött létre. A Társaság tagdíjakból tartotta fenn magát. Tagjai voltak többek között: Juhász Gyula, Dénes Gizella, Várkonyi Nándor. Az alakuláskor Nikelszky Géza is csatlakozott hozzájuk.''

0 1931 június 10-én tartotta alakuló ülését Pécsett a Janus Pannonius Irodalmi Társaság, amelynek szintén tagja lett. A negyedik irodalmi szervezet, melynek tagja volt, a Batsányi Irodalmi Társaság. 1945. november 30-án kelt levélben Csuka Zoltán ügyvezető elnök közölte Nikelszkyvel, hogy a Társaság 1945. november 18-án megtartott alakuló ülésén rendes taggá választották.

61 Az irodalmi társaságokban való részvétele jelezte Nikelszky írói rangját, s egyben azt is, hogy megfelelt azoknak a művészi normáknak, melyek teljesítése nélkül nem beszélhettünk volna eredményes 'irodaimii és publikációs munkájáról. Ha publikációit említjük kiderül, hogy nem volt a korabeli város művészeti életének olyan eseménye, melyre ne reagált volna cikkeivel, tárcáival, karcolataival, vagy akár bírálataival. Tárcái és karcolatai, (melyek az évtizedek során több százra tehetők) a művészeti élet különféle területeivel foglalkoztak. így figyelemre méltók tárcái sorában Walter Crane, Zichy Mihály, Lötz Károly, Székely Bertalan, Zsolnay Vilmos és Reviczky Gyula művészetéről írott megemlékezések. 1929-ben Wéber Xavér Ferenc „revíziójáról" és méltatásáról emlékezett meg.

62 24. B. Helytörténetírás 1983/84 369