Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

kereskedelem fejlesztésének kérdéseit. Jellemző, hogy a baranyai rendek megtapsolták ,,ezen bölcs elmélkedéseket", aztán anélkül, hogy érdemben foglalkoztak volna bármely javaslatával, napirendre tértek fölötte. Hainer egyetértett Perczel elgondolásaival, de tudósításából kitetszik, maga is érezte, mennyire pusztába kiáltott szó mindez.

109 A következő megyegyűlésen ismét Perczel Mór vetett fel egy nagy horderejű kérdést, a nemesi adómentességet, mintegy alkut ajánlva Bécsnek: a nemesi adózás vállalása fejében biztosítsák Magyarország számára az alkotmányos függetlenséget. Hainer a közteherviselést szent ügynek, választóvíznek nevezi. Ismerteti a helyeslő, támogató hozzászólásokat, majd rátér Grabarics Ernő szolgabíró beszédére. Megrökönyödve írja, hogy Grabarics, akit mindenki a józan haladás hívének ismert, most a nemesi adómentességről, mint elidegeníthetetlen kiváltságról szónokolt. Hainer burkoltan azzal vádolta Grabaricsot, hogy pálfordulásának oka a közelgő tisztújítás, demagógiáját lényegében a választásokat eldöntő parasztnemességnek címezte. Figyelemre méltó Majláth hozzászólása és Hainer hozzáfűzött kommentárja. Majláth — bevett taktikájának megfelelően — nem ellenezte Perczel javaslatát, de annak fokozatos bevezetése mellett foglalt állást és egy választmány kiküldését javasolta a kérdés megvitatására. Egyúttal korrigálta Barthos Eduárdot, aki a nemesi adózást a természeti jogra vezette vissza, míg szerinte azt a politikai igazság diktálja. Hainer: ,,A természeti és politikai igazság közötti finom különbségtevést a szónok nyilván nem azért tette, mert azt Pandora szelencéjéből kisuhant gonosz szellemnek tartaná, melyre a vétek bélyegét nyomni kellene, hanem azért, mert ha ebből az alapeszméből indulunk ki, hamarosan a contract social realizációjánál leszünk". (Lefordítva a diplomáciai nyelvről: pontosan azért tette.) Érdekes a gondolat folytatása is: az emberi természet miatt a mozgalom itt sem elégednék meg, hanem Voltaireként kedvünk kerekedne négykézláb a vadonba szaladni". Hainer úgy fogalmaz, hogy nem derül ki, hogy Majláth vélt felfogását interpretálja-e, vagy a sajátját fejti ki, s Rousseau társadalmi szerződése számára is elfogadhatat!an-e? A közgyűlés természetesen elfogadta Majláth indítványát. Hainer a közteherviselés jelentőségét mérlegelve: A kérdés itthon és külföldön is nagy figyelmet kelt. Megvalósítását a haladás felé tett első lépésnek tekintené. Számol azzal, hogy a közgyűlés által történő elfogadás esetén egy kis izgatás támadhatna alulról (a parasztnemesség részéről). Majd elemzi a javaslat elfogadásának esélyeit: Baranya rendjeit roppant uradalmak, középbirtokosok, birtoktalan intelligencia és a parasztnemesség alkotják. Uradalmak: Károly főherceg — innen csak azt várhatni, amire az eszme igazsága jogosít. Eszterházy herceg - állása olyan, hogy ha pozitívan nem is lép fel, ellenezni bizonyára nem fogja. Batthyány grófok — hazafiságuk sokkal ismertebb, mintsem hogy kételynek helyt engedhetnénk. Gróf Eszterházy is jó reményre jogosít. Főtisztelendő klérus - szent hivatásánál fogva az osztó igazságot pártolandja. Középbirtokosság: sokkal felvilágosultabb, hogysem állást a jog mezejére helyezve ebben tekintélye, hatalma szilárdítását ne keresné. Birtoktalan intelligencia: áthatva a kor szellemétől, ezek tesznek összesen 300 voksot. Ide járulhat még 100 özvegyi voks, credentionátus. Jobbágytelken lakó nemes lehet mintegy 100, ez ha másért nem is, az adó aránylagos viselése mellett buzogni fog. A közteherviselés ellenzéke: „Van a megyében egy közbirtokú mezőváros, Szentkirály, amely legalább 300 voksot kiállít. Kompakt tömegénél fogva a restaurációknál döntő szavazattal bír, Némely nagyravágyó egyén által felingerelve, egyébként is az adómentességhez a vakbuzgóságig ragaszkodik. Szűk eszméjének körén túl nem lát, talán rendetlenséget fog elkövetni."

110