Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

15 Bm. L. Alispáni Ír. 383/1918. sz. Németbóly, ma Boly, a névváltozás 1950, március 31-től érvényes. 16 A kereskedelmi és iparkamarák jelentései az 1902. évben Bp. 1903. 168. p. 17 Uo. 177-178. D. 18 Uo. 186. p. m Bm. L. Sellye és környéke Ipartestület tanonclajstroma. 20 Bm. L. Mágocs és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma. 21 Bm. L. Dunaszekcső és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma. 22 Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában. Baranyai Helytörténetírás 1981. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerkeszti : Szita László. Pécs, 1982. 391-413. p. 2:1 Bm. L. Szentlőrinc és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma. 2

'> Bm. L. Mohács és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma 1919-től. 25 Bm. L. Németbóly és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma. v

> Bm. L. Pécs polg. m. ir. 902/1902. sz. 27 Uo. 28 Pécs szab. kir. város közs. népoktatási tanintézeteinek 224. számú iskolaszéki határozattal jóváhagyott tanórarendjei az 1903-1904. tanévre. Pécs, 1904. 13—14. p. 29 Pécs szab. kir. város összes községi népoktatási tanintézeteinek értesítője az 1900—1901. iskolai évről, összeállította: Schneider István felügyelő igazgató. Pécs, 1901. 15. p. 30 Bm. L. Pécs polg. m. ir. 464/1933. sz. :!l Uo. 32 Uo. :í:! Soósfó Gyula, a pécsi főgimnázium nyugalmazott tanára, a belvárosi községi fiúiskola és az iparostanonc-iskola tanítója betöltötte 40 éves szolgálatát az 1904-1905-ös tanévben a tanítói pályán. Több nemzedéket tanított, olyanokat is, akik ekkor már kollégaként működtek mellette. Csendes, zajtalan működés, tanítványainak szeretete, szorgalom jellemezte. Andocson született, Somogy megyében. Apja gazdatisztként tevékenykedett. Soostó iskoláit Pécsett végezte, itt tett eleget 1857—1859 között a tanítóképezdei tanfolyam követelményeinek is. Már 1859-ben tanított, nevelt, majd 1861-ben a magyar és német tannyelvű elemi főtanodákra képesítette magát, 1865—1867 között reáltanoda helyettes tanítója volt. Ezután a fővárosban mértanrajz tanfolyamot, majd középiskolai rajztanári képesítést szerzett, így a főgimnáziumhoz került rendes tanárnak azzal a kikötéssel, hogy a népiskolákban is tanít. Négy esetben miniszteri dicséretben részesült. A század utolsó évtizedében szintén a fővárosban görögpótló rajztanfolyamon vett részt. 3/1 Pécs sz. kir. város összes községi népoktatási intézeteinek értesítője az 1904—1905. iskolai évről, összeállította: Schneider István felügyelő igazgató. Pécs, 1905. 15. p. 3> Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához. Baranyai Helytörténetírás 1980, A Baranya megyei Levéltár Evkönyve. Szerkeszti: Szita László. Pécs, 1981. 59-80. p. 30 Lásd a 34. jegyzetet. 37 Bm. L, Munkás, 19C5, április 2. 4-5. p. Ahol nem mutatkoznak a sötétség hangjai. 38 Bm. L. Pécs polg. m. ir. 23 502/1909. sz. Schneider István Tolna megyében, Bonyhádon született 1842. augusztus 7-én. Édesapja nagyon foglalkoztatott kovács volt. Schneider István a népiskola után a középiskola alsó osztályait végezte el, majd a pécsi tanítóképzőbe került, ahol Szauter Antal látta el az igazgatói teendőket. Az ő kezei alatt lett tanítóvá Schneider István. A képző után, mint képesített tanító visszakerült Tolna megyébe, egy kis faluba, Zombára. Innen hívta meg hamarosan nevelőnek őt a Somssich grófi család Kadarkútra. Egy évig tartózkodott itt, de ez végig hatással lett életére, pécsi működése idején is a család igen jó kapcsolatot tartott vele. A grófi család környezetéből választotta feleségét is, a gazdatiszt leányát, Domanovics Ágnest. Ez a frigy rövid ideig tartott, mert felesége elhunyt. Schneider István 1862 márciusában került a Pécs városi községi iskolához, mégpedig a Sörház utcai iskolába. Nemcsak tanított, hanem nevelt is. Széles látóköre megértette vele, hogy nemcsak a tananyagot kell elvégeztetni, hanem az életre nevelni. Jellemezte m tanítványok iránti szeretete, egyszerű, világos előadásmódja. A belvárosi iskolában 1869—1870-től találjuk, ahol 1881-től igazgató, majd 1891-ben a pécsi községi iskolák felügyelőáillás szervezésekor a törvényhatóság egyértelműen vele töltette be a fontos funkciót. Mint felügyelő igazgatónak első dolga volt, hogy az összes iskolában egységesítse a tanítást. Az új módszertani kérdéseknek mindig lelkes híve volt. Különös gondot fordított arra, hogy már a kis tanuló gondolkodva tanuljon. A testületi üléseken gyakorlati útbaigazításaival oktatólag járult hozzá az egyes tantárgyak módszertani fejtegetéseihez. Kollégái sohasem csalódtak benne. Ha tanácsról, közbenjá-