Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

rá s ró I volt szó, ami tőle tellett, mindig mindent megtett. Az iskolák épületeit mindig figyelemmel kísérte. Az ő tanácsai alapján készült el a szigeti-külvárosi iskolaépület. A budai külváros lakóinak óhaját maqáévá téve, kifejezett váqy volt, hogy a Felső-Balokány és a Lánc utca sarkán egy mintaiskolát építtessen, de ezt már nem érhette meg. Az elemi iskolákon kívül az ő felügyelősége alatt fejlődtek az ismétlő iskolák, az óvodák, a városi zeneiskola, az ipariskolák. Schneider István helyesen látta meg, hogy csakis tanult, a szakmájukban emléletben és gyakorlatban, képzésben részesült iparosok lehetnek a magyar ipar fejlődésének hasznára. Az 1867 - tői létező pécsi Tanítóegylet egyik leglelkesebb tagjaként tartották számon, az egyletnek 1886—1898. között elnöke. Az egylet 1867-ben indította útjára a Néptanoda című lapot, amely összeforrott Schneider István nevével, itt bontakozott ki egyénisége, szakírói tehetsége. Programját is e lap hasábjain tette közzé. Csak címekben: a nemzeti nevelés, az állami tanfelügyelet, az iskolák államosítása, az iskolák életének javítása, az oktatás módszeres fejlesztése, az óvodák gondozása, a tanítók szellemi és anyagi érdekeinek méjtányolása. Nagy híve volt az iskolák teljes államosításának és nem a részleges államosításnak. Ismét 1884-ben nősült meg, feleségül vette Nyilas Ilonát, akkori pécsi színésznőt, akivel boldog családi életet élt. Tagja volt minden hasznos és jótékony egyesületnek, így a Pécsi Dalárdának évekig töltötte be titkári tisztjét. Tevékenységét 1904ben Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki, ez azért volt feltűnő, mert személyében az első magyarországi pedagógus kapta meg e kitüntetést. 1908 végén betegeskedni kezdett, majd szabadságra ment pihenés céljából, de 1909 januárjában tüdőgyulladást kapott, ez február 6-án éjjel kioltotta életét. Személyében nemcsak egy helyi pedagógiai nagyságot, hanem egy országosan is ismert, elismert személyiséget, neves szakírót vesztett el a nevelés ügye. Pécs szab. kir. város összes községi népoktatási tanintézeteinek értesítője az 1909—1910. iskolai évekről, összeállította: Reberics Imre felügyelő igazgató. Pécs, 1910. 14-15. p. 41 Bm. L. Pécs polg. m. ir. 254/1929. sz. 4- Pécs szab. kir. város községi polgári leányiskolájáról, összes községi népiskoláiról, kisdedóvó intézeteiről és iparos- és kereskedőtanonc-iskoláiról, az 1910—1911. tanévre szóló jelentés, összeállította: Reberics Imre felügyelő igazgató. Pécs, 1911. 24. p. 4:1 Bm. L. Pécs, polg. m. ir. 492/1930. sz. Erre vonatkozóan lásd még Erdődi Gyula: HorvátSzlavón internátus Pécsett 1914-1918. között. Baranyai Művelődés 1978. IV. 165-171. p. 44 A Pécsi M. kir. Állami Fémipari Szakiskola értesítője az 1912-13. tanévről. 37. p. 45 Bm. L. Pécs, polg. m. ir. 22 923/1903. sz. 4G Uo. 47 Uo. 48 Uo. 49 Uo. f Uo. r

'' Bm. L. Pécsi Napló 1902. augusztus 1. 2. p. A nők az iparban. •

r

>

2 Uo. 53 Bm. L. Pécs, polg. m. ir. 22 923/1903. sz. 54 Már 1894-ben Budapesten a Légrády testvérek nyomtatásában megjelent a „Női ipariskolák mintaszervezete és tanterve". A 17 oldalas kiadvány szerint az iskola célja: „A ... női ipariskola czélja és feladata, hogy a női munkák rendszeres gyakorlati tanításával és ahhoz, továbbá a kisebb női munkaüzletek vezetéséhez szükséges elméleti szakismeretek tanításával: fiatal nőket a női munkák készítésévelfoglalkozó üzleteknek hasznos segédmunkásaivá képezzen oly módon, hogy az ilyen nők közül azok, kik később is önerejükre lesznek utalva, gyakorlati képzettségük továbbfejlesztése, kiegészítése után önálló gyakorlati működésre, női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek; a családi körükben foglalkozó nőknek a különböző női munkák készítésében alapos képzést nyújtson." A közös tanulnivalók közé a magyar nyelvet, a számtant, a könyvviteltant, szabadkézi rajzot vették föl. A gyakorlati szaktárgyak szerint négy osztályt kellett nyitni. Ezek a következők: fehérneművarró osztály, ruhavarró osztály, fehér, színes és műhímző osztály, valamint divatáru-cikkeket készítő osztály. Erre vonatkozóan lásd még Erdődi Gyula: Adalékok a női iparoktatáshoz a századforduló idején. (Női ipariskola létesítésének terve Pécsett.) Baranyai Művelődés 1979. IV. 97—100. p. 50 Pécsi Napló 1903. május 17. 4. p. Tanoncotthon. Pécsi Napló 1906, június 29. 6. p. Inasotthon Pécsett. Pécsi Napló 1908. január 4. Tanoncotthonok. ™ Bm. L. Alispáni iratok 3205/1911. sz., 5856/1912. sz., 18 691/1912. sz., 546/1913. sz., 4208/1913. sz„ 12 227/1916. sz. iratok. 57 Pécsi Napló 1901. március 21. A m. kir. kerületi iparfelügyelői szolgálat országos szer-