Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában
trónusán, mégis irigyli Ausztriát s talán Ausztriát háborgatná, nem azért, hogy Magyarországnak segítene, hanem abbul a végbül, hogy a franciáknak figyelmét magáról elfordítsa és hogy tempóra belli alkalma legyen pénzt csikarni s talán a katonaságtul szerettetve hatalmát a maga országában jobban megalapítani". 62 Rzhaczek helyesen ismerte fel, hogy egy jövendő forradalom sikere a nemzetközi feltételek alakulásán múlik. Nagyjából helyesen mérte fel a forradalom potenciális szövetségesei és ellenfelei táborát is. Igen találó Lajos Fülöp Franciaországának jellemzése, noha a háborút mint a belső nehézségek megoldásának módszerét nem ő, hanem III. Napóleon kezdte alkalmazni. Rzhaczek remélte a forradalom sikerét, úgy vélte, hogy annak kitörése esetén olyanok is csatlakoznának hozzá, akik ezt ma nem tartanák lehetségesnek. 6,í Nem ismerjük Hainer válaszleveleit, de más megnyilatkozásaiból kitűnik, hogy ő sokkal inkább a nemesi reformpolitika hatása alatt állt, semhogy oszthatta volna Rzhaczek nézeteit. Feltűnő, hogy Rzhaczek szinte alig foglalkozott a magyar alkotmányos politikai élet klasszikus színterével, a nemesi vármegyével, az ott zajló küzdelmekkel, szemlátomást nem várt tőlük eredményt. Egyik levelében idéz egy meg nem nevezett személyt: ,,Die ungarische Conisititutiioin ist nur noch auf dem Papier zu finden; weil sie aber nur papiere ist, so benützt Fürst Metternich täglich von ihr ein Stück um sich den Podex auszuwischen". Mindehhez hozzáfűzi: lehet, hogy a kormány szándékosan akarja lázadásba kergetni az országot, hogy azt leverve egészen járom alá hajthassa. Bár az ország idegen katonasággal van tömve, a felkelést mégsem tartja reménytelennek, mivel a többség mellettük állna. A földesurak, akiknek parancsolatait jobbágyaik vakon követik, fellázíthatnák őket. A szláv nemzet is, feledve sérelmeit együtt harcolna a közös ellenség ellen. 134 Elgondolásait a fejlettebb nyugati körülmények között született forradalmi eszmék doktriner átültetése határozta meg, s nem vette számba a konkrét magyar valóságot. Hainert a családi tradíciók, a rokoni szálak, bár haladóbb, felvilágosultabb formában a hagyományos keretek közötti politizálásra, legfeljebb azok fokozatos reformok útján történő lebontására ösztönözték. Nem osztotta a mélyen vallásra Hainer Rzhaczek ateizmusát sem. Hainer az angol és amerikai alkotmányos államot tekintette példaképének, 0 " Rzhaczek viszont franciául tanult, hogy a forradalom eszméivel ismerkedjék. Az «dientet azonban legélesebben a nemzetiségi kérdésben robbant ki közöttük - előre vetítve a Habsburg-ellenes összefogás illuzórikus voltát. A délszláv Rzhaczek azzal vádolta Hainerhez írott levelében a magyarokat, hogy a nyelvüket rá akarják erőltetni a szlávokra. Vitatja, hogy a magyar hazafiságnak a magyarul tudás lenne az előfeltétele. A magyarok amúgy is csupán kisebbséget alkotnak az országon belül, ne akarják akaratukat a szláv többségre erőszakolni. Nem ellenzi a magyar nyelv tanulását — ő maga is tud magyarul -, de ne várják senkitől, hogy megtagadja nemzetiségét. Nemzetiségük, iskoláik, szokásaik nekik éppoly drágák, mint a magyaroknak. 60 Hainer válaszleveleit nem ismerjük, de Rzhaczek újabb leveléből ítélve ez az 1848-as nemzetiségi törekvésekhez képest mérsékelt állásfoglalás is, amely csupán kulturális, nyelvi autonómiát igényelt és lojálisnak mutatkozott a magyar állammal szemben, éles válaszra sarkallta. Hainerben, mint a reformkor haladó gondolkodású magyarjaiban erős türelmetlenség élt a nemzetiségekkel szemben. Valószínűleg volt benne valami a neofiták buzgalmából is, hiszen maga is asszimiláns volt, s úgy látszik, nem kezdettől fogva magyar öntudattal. Meixner írja neki 1836-ban: ,,hol s mint lett egyszerre oly nagy magyar?" 0 ' A családi környezet aligha nevelhette magyarrá, mert ezt írja anyjának: ,,öröm számomra a levél, mert először írsz magyarul nekem. Talán most már job-
