Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

ban szereted hazánkat, alkotmányunkat, nyelvünket, minthogy magyar törvény nyerte meg porunkét". 68 Rzhaczek öt pontban válaszolt Hainer vádjaira. Tagadja, hogy a statisztikai adatokon kívül más külső hatásra írta volna előző levelét. Hainer nyilván a pán­szláv agitáció hatását látta Rzhaczek nézeteiben. Hainer azt írhatta, hogy a szláv nyelv nem lehet uralkodóvá Magyarországon. Rzhaczek válasza: ő ezt nem is kívánja, minden nemzet éljen a maga nyelvével. Ez nem hálátlanság a magyarok­kal szemben, akik mindemkit tárt karokkal fogadnak. Különben is a szlávok előbb voltak Pannoniábain mini a ima.gyairo'k. Haiiner Amerika példájára hivatkozott. Rzhaczek: Amerikában mindenki szabad, de itt erővel akarják rávenni az embert, hogy magát magyarizálja. Továbbá: ha a magyarosítás az ország javát szolgálná, a kormány aligha tűrné el. Csak fokozza a nemzetek közötti gyűlölséget, s lehe­tővé teszi, hogy a kormány Magyarországot végleg leigázza. Rzhaczek józan érvei aligha győzték meg Hainert, aki az ország elszlávosításától tartott. Természetesen Rzhaczek álláspontja — bár alapjában méltányos — sem volt híján a nacionaliz­musnak. A szlávokat egyetlen nemzetnek tekintette, a szláv nyelveket pedig egy közös nyelv nyelvjárásainak. Ezen a ponton kétségtelen a pánszlávizmus hatása. ( ' IJ A két egykori barát közötti ellentét egyre mélyült, így azután természetes, hogy levélváltásuk egyre ritkult, tartalmában üresebbé vált, s az 1840-es évek elején teljesen meg is szűnt. Hainer Ignác képzettségének, műveltségének, politikai indíttatásának bemutatá­sára szolgáljon könyvtárának rövid ismertetése. A mintegy 260 kötetet számláló gyűjteményben helyet kaptak az ókori klasszikusok (Ovidius, Horatius, Vergilius, Cicero stb.) mellett a felvilágosodás korának írói (pl. Rousseau, Lessing) s néhány magyar szerző, mint Mikes Kelemen, Berzsenyi Dániel/ 0 A szépirodalmi műveket közgazdasági, történelmi, földrajzi, természetrajzi, jogi és mezőgazdasági szak­munkák egészítették ki. Amennyire könyvei alapján megítélhető, Hainer a klasszi­kus műveltség mellett a kor színvonalán álló modern képzettséggel is bírt. Ez volt az a szellemi fegyvertár, amelynek birtokában 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. A neheze azonban ezután következett: állást kellett szerezni, megélhetés után nézni. 1840 végén levélben állást kért egykori hivatali főnökétől, Szerencsy sze­mélynöktől, az újonnan felállított váltótörvényszéknél, vagy annak betöltése után esetleg másutt megüresedő helyen. Ha ez a kérése nem teljesíthető, járjon közbe, hogy Pécs városában a legközelebbi tisztújításnál vagy helyettesítésnél egy kisebb hivatalt nyerhessen.' 1 Egyik kérése sem teljesült, így nem volt más választása, mint ügyvédként próbálni szerencsét Pécsett. Az első kisebb megbízásokat nagy­bátyja, a dárdai főbíró szerzi számára.' 2 Alkalmanként úriszéki jegyzőként is mű­ködött. 1843-tól fokozatosan kiépül klientúrája. Ö képviseli Siklóst a legelőelkü­lönítési, Szentgál községet az örökváltsági perben, Vörösmarth városát a céhlevél elnyeréséért beadott kérvényben, Bicsérd községet a káptalannal szemben. Tevé­kenysége úgy tűnik, elismerést keltett, mert rövidesen több tekintélyes, befolyásos család ügyvédje lett. ügyfelei közé tartozott többek között a bikali uradalom tu­lajdonosa, báró Puchner Antal tábornagy, a Hrabovszky család, Czierer Antal, Ratovszkyné szül. Rosty Borbála, gróf Messey Lajos nyugalmazott kapitány, Kaj­dacsy Antal, özv. Gaál Józsefné, Perczel Geyza. Ti Körülményeinek konszolidálódásával! anyagi helyzete ils javult. Ezekben az évek­ben vásárolt egy 9 holdas rétet, melyet azután haszonbérbe adott. 74 1845-ben kö­tött házassága Barthos Etelkával, Barthos Lajos, siklósi uradalmi ügyész leányá­val. 75 Barthos maga sem rendelkezett komolyabb vagyonnal: volt egy kocsmája 3. B. Helytörténetírás 1983/84 33

Next

/
Thumbnails
Contents