Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

zett fellépésre sem futotta,"

1

'' mind Németh, mind Tas elismeri, hogy a liberális eszmék terjedése már az 1840-es évek első felében megindult.

51

' Nem elhanyagolható szerepe lehetett ebben a pécsi jogi akadémiának, melynek egykori hallgatóiból verbuválódott egy laza kör, melyhez a már említett Huszár Pongrácon, Zöld Sándoron, Festi Rajmundon kívül Csima Pál, Latzkovits Antal, Rzhaczek Eduárd, Perczel Vince s maga Hainer Ignác is tartozott, amely a politikában egyelőre még nem jutott szóhoz, tevékenysége a reformkorban gombamódra burjánzó társadalmi-gazdasági egyletekben jelentkezett. 1847-ben ott találjuk őket Batthyány Kázmér táborában, 1848-ban néhány kevésbé fontos tisztséget is szereznek, de a vármegye hagyományos vezető garnitúrájának szerepét a forradalom alatt nem tudták kétségessé tenni. Huszár Pongrác írja 1837 decemberében: „piperkőcök, szegénylegények, arisztokraták, demokraták nálam a legszebb eilenvegyületben összejönnek és divat, játékszín, színészet s más mellékes tárgyakról, ún. a Haza Szabadság stb. vitatkozunk.

,)b Másik levelében arról ír, hogy egyik társukat nemcsak a drávaszentmártoniak felsőbb helyre írt leveleinek fogalmazásával, hanem bujtogatással is vádolják." Zöld Sándor a Marseilles szövegét és zenéjét kéri Bolyra küldeni, mivel „gondolom érdekében fekszik, hogy ezen dal nemcsak a város zajában, hanem a falusi lakok csendjében is zendüljön meg".'

8 Perczel Vince Voltaire műveket küld Hainernek és leveleiben kirohanásokat intéz a rojalisták ellen.

5

'

1 E rövid utalásokból, megjegyzésekből nem lehet az idézett személyek nézeteit részleteiben is rekonstruálni, de politikai pártállásuk egyértelműen kiviláglik. Egyedül Rzhaczek Eduárd levelezése elég terjedelmes ahhoz, hogy szellemi portréját megrajzolhassuk. Személyéről ennyit: délszláv nemzetiségű, családja Illókon lakott, egyébként elég szegény lehetett. Pécsett végezte el a középiskolát, majd a pesti egyetemen mérnökhallgató. Leveleit magyar nyelven írta. Lázasan kutatott és olvasott liberális, sőt forradalmi szellemű könyveket, melyeket többnyire illegálisan, a cenzúra megkerülésével csempésztek az országba. „Micsoda fundust tettem!: Széchenyi Hitelére szert tettem, sajnos németül. A könyv derék, gondolhatod."

00 Egy másik levelében Volney: Die Ruinen című könyvét ismerteti. Elragadtatva ír a műről, amely a nemzetek felszabadulását és a józan ész religiójának felülkerekedését hirdeti. Abbé Lamennais könyve „isten nevében a királyokat öleti meg". A könyv olyanoknak vain szánva - írja Rzhaczek -, alki'k eszöikkel a 'kormány huncutságait, igazságtalanságait meg nem fogják, de akik a relégió nevében mindent megcselekszenek". Az efajta könyvek valamint a lengyel szabadságharc menekültjeivel fenntartott kapcsolata radikalízálják felfogását, ő már nem reformokra, hanem forradalomra vár. ,, . . . akkor vért fogok inni, minden tagom tüzet fog szórni azokra a kutyákra, kik az emberiségnek minden jussait tőlünk megtagadnak . . ." Feltételezi, hogy Hainer is osztja felfogását s a következőket jósolja: „Találtál-e embereket, akik úgy gondolnak mint mi, remélhetni a Revolution én azt tartom, még tíz esztendő se fordul el, máris lesz Revolució, nemcsak nálunk, de másutt is, a többiek fogják nekünk az impulsust adni".

01 Bár 1837-ben kevesen akadhattak Magyarországon, akik hittek volna e próféciában, s még kevesebben, akik örültek volna bekövetkeztének, Rzhaczek csupán az időpontban tévedett egy kicsit. A forradalom gondolata újra és újra visszatér leveleiben. Sikerének esélyeit latolgatva: „Ha kiütne a revolució, gondolom, jól sülne ki. Az olaszok, a lengyelek, az erdélyiek elégedetlenek. Ha a muszka Ausztriának segítséget akarna hozni Lengyelországon át, egy ideig feltartóztatnák, s míg a burkus eljönne, addig is sok víz lefolyna a Dunán, addig Selmec és Kremmnitzbányák már jobb kézben lennének. Jóllehet Fülöp Lajos despota és nem igen erősen ül