Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

molt cz országgyűlés megnyitásának fényes pompájáról, ágyúlövésekről, díszkivilágításról, amelyek a fiatal jurátusra sem maradtak hatás nélkül. Ugyancsak osztozott a ,,köztiszteletű ősz nádor" iránti szimpátiában.'"' A királyi fogadás ünnepségén az emberek vagy Bécsben, vagy az országgyűlésen mulatnak — írja. Mivel neki az elsőre nem volt pénze, maradt a második. Július 3-4-én voltak a leghevesebb napok, mivel a szólásszabadságon ejtett sérelmek voltak napirenden. ,,A királyi táblát nagyon mosták" — írja. Lárma van, de határozat nincs, mert akármit határozzanak a rendek, a mágnások azt visszaküldik, s így múlik a drága idő. A rendek addig katonát megajánlani nem akarnak, amíg a sérelmeket nem orvosolják."'' Következő levelében is a mágnásokra hárítja a felelősséget az országgyűlés addigi kudarcáért. ,,A mágináso'k nagyon útbam vannak, ha néhány az országgal tart is, a többség az alsótábla ellen van." A baranyai és tolnai követekről: a pécsiek jobban viselik magukat mint a tolnaiak. Majláth, bár nem tűnik ki, de a sok között jól viseli magát. Azt mondják, Baranya tíz követet küldött: Majláth 1, Pákozdy 0. Dőry (Gábor) jól viseli magát, de Perczeit (István) nem szívelhetik itt fenn és gondolom otthon sem nagyon. A gyűlésen többnyire ellentmondanak egymásnak.

58 1839. szeptember 6-án már ezt írja: Sokat beszélnek az országgyűlés feloszlatásáról, remélem hazám javára el fog tavaszig tartani. Ismét a két tábla közötti ellentétekről ír, nem véve tudomást arról, hogy maga az alsótábla sem volt egységes.

39 Leírja Deák Ferenc ünnepeltetését névnapja alkalmával: fáklyás zene, üdvözlő beszédek.

w Egy rövid intermezzo országgyűlési pályafutásában: felsőbüki Nagy Pál végül állta a szavát és állást szerzett számára. Gróf Pálfy Ferenc egyetlen fiának, Jánosnak nevelője lett. A szerződést kilenc évre szólóan kötötték meg, évente növekvő bérrel — 600—1000 váltó forintig — s ezen felül a 9. év végén 8000 pengő forint jutalom várt rá s a remény valamilyen állásra a Pálfy uradalmakban/'

1 Jellemző a kor nyújtotta lehetőségek szűkös voltára, hogy Hainer ezt a biztos jövedelmet kínáló, de korántsem hálás, társadalmi rangot nem biztosító állást is kénytelen volt némi vonakodás után elfogadni, hosszú időre lemondva személyes függetlenségéről. Ám a tervezett kilenc évből csupán kilenc nap lett. Hainer nem nyerte el a bigott grófné tetszését s így a szerződést mindkét fél megkönnyebbülésére, s Hainer némi anyagi előnyére felbontották/

12 Visszatért tehát Bécsből az országgyűlésre, ahol a téli szezonban nem annyira a politika, hanem a bálok és „hangászati mulatságok" kötötték le a publikum figyelmét. ,,Múlt hó végén világszerte leghíresebb Zongora Művész Nagy Hazánkfia Liszt Ferenc ada itt több hangversenyeket, melyekben magamnak is részt venni szerencsém lehete, mily felséges mulatság volt ez, az leírhatatlan, csak bámulni kellett a csodálatos művészeten."

/,:

'

J Közben az országgyűlésen megtörtént a döntő lépés, „végre felvetették az újoncozást, hihetőleg megajánlják a 38 500 újoncot. Nagy Pál tette az indítványt, ékesszólásával, tapasztalatával sokat használt a kormánynak, de egyszersmind a hazafiak által csúful lehordatott. Tudom jövőre a diaetára, ha még kötéllel fognák is, nem jönne el".'

1

'

1 Az országgyűlés berekesztése után így összegezi Hainer véleményét: ,,a diaetának hála isten, szerencsés vége lett, viszünk haza sok, ha nem is elég üdvös törvényeket, s mi több, viszünk haza békességet. Itt a pártok a nem szomorító jelen, s kecsegtető jövő reményében tökéletesen kibékültek. Talán viszszatér hazánkba, adja isten Tolnába is a béke, rend, nyugalom"/" Ha Hainer Ignác nézeteit az 1839-40-ben édesanyjához írott levelekből kíséreljük meg rekonstruálni, úgy az alábbi képet nyerjük: kiérezhető belőle az azo-