Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában
tató kompozíciók közé helyezhettük. Ilymódan megállapíthattuk a vázlatkönyvben rajzaikkal képviselt szobrászok körét, sőt egymáshoz való mesterségbeli viszonyukra is fényt derítettünk. Kimutattuk továbbá az egymástól távol eső műhelyek stílusának, formakincsének hasonlóságát, valamint e jelenség kézenfekvő magyarázatát, tudniillik a Ried-i Schwanthaler-műhely elsődleges és meghatározó szerepét. A legkorábbról datált rajz tanúsága szerint 1667-ben Thomas Schwanthaler (1634-1705) egy szobrászt, talán őt magát ábrázoló vázlatot adott egy tanítványának. (1. kép) Hasonló ajándékozásra ikerült sor, amikor egy segéd a mesterségbeli jártasság elsajátítása után mestere műhelyének elhagyására, az önálló tevékenység megkezdésére készült. Ekkor a mester mintegy útravalóul átadta saját vázlatainak egyikét, amely az ifjú szobrásznak nemcsak megbecsült emléket, hanem a követendő példát, a formaikincs továbbvitelének lehetőségét is jelentette. A vázlatkönyv vörös krétarajzai között az ajándékozott lapon ábrázolt kompozíció még két esetben fordul elő. E két utóbbiról a feltüntetett évszámok alapján kétségtelenül megállapítható, hogy későbbi másolások, s a jelzésük szerint az is bizonyos, hogy a két mű nem egyazon kéztől származik. Az irodalmi forrásokból tudjuk, hogy a tiroli Stems cisztercita kolostorának szobrászműhelyét a Riedben, Schwanthalernél tanult Andreas Thamasch vezette. 1 ' Kapcsolatát a bajorországi Kaisersheimben működő, s az általunk felfedett Mathias Vinterhalterrel már korábban kimutattuk.^ Viníerhaíter rajzain-dk egy része kopírozott változatban Stamsba került, ahol az előbbiekben említett Georg Hoffer mint tanuló működött. Feltehetőleg így történt, hogy Vinterhalter 1684nben azt a Schwanthaler-rajzot másolta, majd kopírozta, (2. kép) amelyet 1693. április 26-án immár Stamsban Hoffer is lemásolt. (3. kép) Ezek után valószínű, hogy Sahwamthailer 1667-lben az 1. képen látható rajzával a pályakezdő Vinterhaltert ajándékozta meg, s a Stamsba küldött becses emlék Thamasch halála után a többi műhelyrajzzal együtt Hoffer tulajdonába került. A vázlatgyűjtemények létrejötte és vándorlása Andreas Thamasch stamsi műhelyében tanult a mester unokafivére, Johann Paulin Tschiderer is, aki a felső Inn völgyéből, Fendelsből származott. Tanulmányait előbb fejezte be, mint Hoffer, mert 1697-től már az ő donauwörthi (Bajorország) műhelyében találjuk a tanonc Andreas Kölle-t, aki ott 1702-ben szabadult. 19 Tschiderer a Donauwörth-höz közeli Kaisersheim kolostora számára is dolgozott, 20 s ezáltal a stamsi és a kaisersmeimi szobrászműhelyek kapcsolatában, művészi szemléletében tapasztalt analógiák magyarázatot nyernék. Vinterih alter és Thamasch között Tschiderer lehetett a közvetítő, aki feltehetően unokafivérétől örökölte annak vázlatkönyvét, hogy azután továbbadja tanítványának és földijének, a Tirolba visszatérő Kölle'nek. 21 Ezt a vázlatkönyvet fedezte fel dr. Erich Egg, a tiroli tartományi múzeum igazgatója, s a művészettörténeti irodalomban „Imster Skizzenbuch" néven tette ismertté. Lapjait az innsbrucki Ferdinandeumban 1982-ben alkalmunk volt tanulmányozni, 22 amikor is a pécsi vázlatokkal való közvetlen rokonságát minden kétség nélkül megállapíthattuk. Schwanthaler jelzett és jelzetlen rajzait a tiroli vázlatok között is megtaláltuk, Hoffer munkái azonban ott nem szerepelnek. Ma már bizonyos, hogy Hoffer, saját vázlatai mellé gyűjtötte tanulóidejének az ő későbbi művészetét is meghatározó mintarajzait, s a mesterétől kapott néhány lapot, valamint azokat a nagyértékű, koncepcionális és iránymutató jelentőségű rajzokat - Schwanthaler munkáit -, amelyek egy nagy területre kiterjedő szobrászkör tevékenységéneik