Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

kölcsönt vettek igénybe, melyet a központi konyha legkésőbb 1940. június 30-ig tervezett kifizetni a bevételeiből, havonkénti részletekben. A város érdekei úgy kívánták, hogy a kisebb költségek miatt búzát vegyenek, mert így egyrészt a melléktermékeit is hasznosíthatták, másrészt a vámőrlési kedvezmény eredményeként mentesültek a lisztforgalmi adóváltság megfizetésétől. A gabonaárak - a tapasztalataik szerint - ekkor az aratás után közvetlenül a legalacsonyabbak, így a megegyezés után a malmok versenytárgyalásain a legkedvezőbb lehetőség ekkor adódott. A búzát a közétkeztetésre, az árpát a központi konyha sertésállományának takarmányozására használták.

68 A háború előrehaladtával az ellátási gondok egyre hatványozottabb mértékben jelentkeztek a városban. A kisgyűlés, a pénzügyi és gazdasági szakbizottságok javaslatára a törvényhatóság az 1940. június 28-i rendkívüli ülésén határozatot fogadott el a városi tehenészet létesítésére. Az indoklás szerint ezt az intézkedést egyfelől a városi (pl. Iparos Tanoncotthon, Matessa Árvaház), másfelől a Pécs városi Közjóléti Szövetkezeti intézmények (napközi otthonok, anya- és csecsemővédő, iskolák) tejellátásának biztosítása tette szükségessé.

69 A tehenészetet a város házigazdasága vezette, de mivel nem rendelkezett megfelelő anyagi feltételekkel, a közjóléti szövetkezet vállalta a május 31 -i igazgatósági ülésen, hogy a teheneket beszerzi és az istállókat megépíti.

70 A polgármesteri jelentésekben ezekben az években mindig szerepelt az a zsírés húsmennyiség, amelyet a város Német- és Olaszországba, ill. a megszállt Csehországba küldött. Az október 7-i uîésen Brunner Jenő th. biz. tag indítványozta, hogy ezen szállítmányokat állítsák le. A város ezt magáévá tette, s a határozat indoklásában megállapította, hogy a város szegényeit, a munkásait, bányászait, napszámosait - akik a lakosság felét tették ki - sújtja a legjobban a hús- és zsírhiány, s hogy ezek a nehézségek Pécsett szeptember óta jelentkeztek.'

1 Hivatalos becslések szerint Pécsett az előző évek sertésmennyíségének alig 30-40%-át hizlalták. Ráadásul az ország más részeiből jövő felvásárlók rendszeresen megkörnyékezték a sertéstartókat. A polgármester ezért a földművelésügyi minisztériumba küldött fölterjesztésében a szállítási igazolványok kiadásának korlátozását kérte. Megállapították, hogy az elkövetkezendő időszakban a városban nem lesz kellő menynyiségű hús és zsír. Ezért - szólt a határozat ,, . . . a város lakosságának ezzel a nélkülözhetetlen élelmücikkekkel való ellátása szempontjából a város területén levő sertés- és zsírmennyiség nem szállítható el a város területéről anélkül, hogy ez súlyos következményeket ne vonna maga után".

72 A közellátási viszonyok további romlását mutatja az a tény, hogy a törvényhatóság kénytelen volt az 1941. október 13-<i rendkívüli ülésén olyan határozatot hozni, melyben megszüntette a külföldre kiszállított minden 100 kg zsír után járó 2 P fogyasztási adó visszatérítést a hentesmesterek részére. Ugyanakkor a város zsír- és húsellátásának biztosítására a város vezetősége azt a határozatot hozta, hogy a jövőben sertéséket vásárol, és ún. bérhizlalási szerződések megkötésével biztosítja ennek a létfontosságú igénynek a legnagyobb részét. Megállapították, hogy erre évenként legalább 12—14 000 sertés hizlalására van szükség, s úgy rendelkeztek, hogy egy-egy hizlalóval folyamatosan 100-100 sertés hizlalására kötnek szerződést. így a jövőben a folyamatosság biztosítására nem kell újból a szerződések megkötéséhez a törvényhatóság jóváhagyása, másrészt az így fölhizlalt állatok folyamatosan, az igényéket kielégítve jutnak a város boltjaiba. Az 1940. április 2-i 208 205/1940. A. sz. BM rendelet és az 1940. nov. 2-i 208 700/1940. IX. A. sz, FM rendelet is lehetőséget biztosított ennek bevezetésére.

73 Az október 13-i