Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

ülésen ilyen szerződést kötöttek Kálmán József vajszlói és Grosán Mihály lulupusztai lakosokkal, összesen 150 db sertés fölhizlalására és értékesítésére.''

1 A következő, november 28-i ülés pedig olyan határozatot hozott, melynek értelmében a város Kálmán József, ifj. Kocsis Ferenc, Tóth Lajos, Pallag Péter, Hauer Miklós, Adler Gyula, Nóvák Dezső, Tarr György és a Varga testvérek vajszlói, valamint Nagy József sellyei, Lukács János hiricsi. Károlyi Pál magyarteleki, Simon Dezső és Molnár Lajos baranyahidvégi, Báder László dócimajori, Keczeli Mészáros Mátyás lulu pusztai gazdákkal kötöttek szerződést 1543 db sertésre, ezeket a városi alkalmazottak, tisztviselők közt kívánták értékesíteni tíz havi részletfizetési kedvezmény megállapításával. Az értékesítést november 15-től kezdték meg folyamatosan, négy csoportban.'' Ennek a gyakorlatnak az életképességét bizonyítja, hogy 1942. január 30-án 484 db,

7li március 27-én 160 db,

77 májius 13-án 222 db

78 fölhizlalt sertés értékesítését határozták el, a december 22-i ülésen pedig - megvonva az évi mérleget - a törvényhatóság tudomásul vette, hogy eddig 22 hizlalóval, 4712 db sertés hizlalására kötöttek szerződést, s hogy a közvetítőknek 1-1,2% jutalékot fizettek az átvételkor. A gazdálkodóktól a sertéseket 145 kg-ra fölhizlalva, minden fertőzéstől, betegségtől mentesen vette át, emellett részükre megfelelő takarmányról gondoskodott, s a város a szerződő felekkel 200 P-ig terjedő előleg fizetésében állapodott meg.

79 A következő évben szintén folytatták ezt a gyakorlatot, s erre a célra a rendelkezésre álló 2 millió pengő hitelkeretből 400 000 pengőt biztosítottak. A városi tisztviselők, alkalmazottak a visszafizetést 10 havi részletfizetéssel, 1944. január 1-én kezdték meg. A határozat indoklásában hivatkoztak a háborús gazdasági és kereseti viszonyokra, ezenkívül leszögezték, hogy a törvényhatóság ún. beszerzési előleget engedélyez, . . . hogy a forgótőkével nem rendelkező városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak, tehát a város lakosságának egy igen tekintélyes hányada, zsírszükségletüket kellő időben biztosítsák".

80 A növekvő közellátási nehézségek miatt a város vezetősége többször foglalkozott a közszükségleti cikkek beszerzésével. Először 1940. szeptember 27-én biztosított erre a város hitelkeretet, s ezt többször is megújította.

81 Az 1941. január 29-i ülésen erre 200 000 pengőt,

8- november 28-án az 1942-es évre a városi költségvetés ,,Kötött gazdálkodási a/ap"-tételéből 500 000 pengőt biztosított.

83 Az 1942-es keretet a június 17-i rendkívüli ülésen 800 000 pengőre emelték föl. Ezen hatalmas összeg egy részét - szám szerint 300 000 pengőt - a városi bankok és takarékpénztárak által nyitott városi folyószámla hitel segítségével biztosították.

8

'

1 A hitelkeretek fölhasználásáról a polgármester időszaki jelentéseiben számolt be, s a fölhasználását a törvényhatóság az elkészített zárszámadás alapján ellenőrizte. Az így beszerzett alapvető cikkeket készpénzfizetés ellenében adták el a lakosságnak. Az 1940-es években több közszükségleti cikk segélyezési akciót indított el a város. 1941. április 1-től december 31-ig ún. munkáslábbeli-akció indult meg, melynek eredményeként az 1942. január 7-i elszámolás szerint a következő menynyiséget osztotta ki jegyre az elosztó iroda: Mérték utáni lábbeli 4 633 db Kész cipő 14 778 db Cipőtalpalás 12 464 db Cipőfejelés 911 db A mérték utáni lábbelin kívül a másik három szolgáltatást utalvány ellenében végezték.

8

' A város mind a támogatandó egyesületeknek, mind a közsegélyezetteknek biz-