Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

Az 1934 szeptemberétől 1935 augusztusáig tartó építkezés összköltsége a következő volt: munkabér 36 893,97 P anyagköltség 40 572,27 P összesen : 77 466,24 P A városnak arra is volt gondja, hogy az itt elszállásolt ínségesek jó munkavégzése esetén évenként külön jutalmazásban részesüljenek, sőt a részlegesen munkaképtelen, de jó magaviseletű ínségesek is kapjanak jutalmat.

6

'

1 Az ország legnagyobb részéhez viszonyítva Pécs városában magasabb szinten állt az ínségenyhítés, a szegénygondozás. Pécs városának gyakorlatát országosan is elismerték. Erre utalva jelentette ki még 1931-ben dr. Nendtvich Andor polgármester a közgyűlésen egy interpellációra válaszolva: „Meggyőződéssel állítom, hogy a szegények és munkanélküliek segélyezése az ország egyetlen városában sem folyt le oly kielégítő eredménnyel, mint Pécs városában !"

6j V. Városi intézkedések a szegényellátás javítására A világgazdasági válság utóhatását mutatja az a tény is, hogy ezekben az években sürgetően jelentkezett a város szegényebb néprétegeinek ellátása olcsó és az élet fönntartásához nélkülözhetetlen élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel. A polgármester időszaki jelentéseiben mindig szerepel ezeknek a cikkeknek az ára, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelően. Az 1937. április 6-i közgyűlésen a város vezetősége az emelkedő piaci árak miatt társadalmi összefogást határozott el a szerény jövedelmű polgárok ellátása érdekében. A város közigazgatásának vezetője ekkor ismertette annak az értekezletnek az eredményét, amelyen a városi tanács felhívására az ipartestület, városi malmok, sütőiparosok, kereskedők képviselői vettek részt, s elhatározták az ún. ,,népkenyér" árusítását. A sütőiparosok ún. hetes lisztből sütött barnakenyeret hoztak forgalomba 24 filléres áron, a 30 filléres ár helyett. A hús- és zsírellátás könnyebbé tétele érdekében a kenyérhez hasonlóan olcsóbban hozták forgalomba a marhahúst (1,20 P-ért a kilogrammonkénti 1,70 P helyett) és a zsírt is (1,60 P-ért az 1,80 P/kg helyett). A rászorulók részére a legszükségesebb élelmiszereket a népjóléti kerületi irodákban igényelt utalványok alapján adták ki. A jelentésben az akció időpontjai'mellett a forgalomba került élelmiszerek összes mennyisége szintén szerepelt. Kenyérből február 17-től március 21-ig 3038,5 kg-ot, míg március 4-től március 21-ig húsból 252,5 kg-ot, zsírból 174 kg-ot adtak ki.

66 A háborús évek közeledtével egyre sürgetőbb lett a város élelmiszerellátásának biztosítása, a rászorulók részére a termények és áruk minél kedvezőbb feltételek között való beszerzése, megtermelése. Az 1939. október 11-i rendkívüli közgyűlésen határozatot hoztak, hogy a város jóléti intézményei részére 1939-40-re 550 q búzát a város gazdaságától, az Almamellék határában lévő szentmártoni gazdaságtól pedig 1 400 q búzát vesznek meg egyaránt 19,50 P/q, míg takarmányárpából 100 q-t vásárolnak 15,50 P/q egységáron.

6

' A szentmártoni gazdaságtól vásárolt gabona kifizetésére a város házipénztárának forgótőkéjéből 20 000 P átmeneti