Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

A baranyai népesség Összetételének karakterisztikus és fontos vonása volt a nemzetiségeknek az országos átlagot messze meghaladó aránya.

20 A majd 40%os részesedésen itúl igen nagy súlya van anna'k a ténynek, hogy a laikosság 34,7 %-át kitevő németek jórészt zárt tömböt alkottak a megyén belül. Anyanyelvükön túl gazdálkodásuk, életmódjuk, szokásaik miatt is erősen elkülönültek a környék magyar parasztságától. Gömböséknek tehát ahhoz, hogy Baranya megyében számottevő tömegbázist biztosítsanak maguknak, elsősorban a szegény- és középparasztság tömegeit — ahogy ők fogalmazták: „a magyar társadalomnak életadó törzsét" - kellett megnyerniük. Az értelmiség bevonása a NEP-be egyaránt befolyásolhatta a parasztság és a kispolgári rétegek állásfoglalását. Különösen kényes feladat volt a nemzetiségiek, főként a németek beszervezése a pártba. ///. A különböző társadalmi osztályok, rétegek viszonya a NEP szervezéséhez A NEP Baranya megyei tagságára vonatkozó kimutatások egyike sem tartalmazza annak társadalmi összetételét. Nem adnak e kérdésben átfogó képet a különböző jelentések sem. Csupán néhány utalással talál'kozunik a megye egy-egy helységére, járására vonatkozóan a különböző csoportok, rétegek csatlakozásáról vagy távolmaradásáról, amelyek az összkép hiteles rekonstruálására nem elegendőek. Jó lehetőségeket biztosít azonban, hogy egyes időszakokból pontosan ismerjük a községek és választókerületek NEP-taglétszámait és változásait. Ezeket az adatokat összevetve a társadalmi rétegződést jelző számsorokkal, más források elemzésével kiegészítve viszonylag pontos képet rajzolhatunk arról, hogyan reagáltak Gömbösek törekvéseire Baranya társadalmának különböző osztályai és rétegei, s ebben milyen tényezők befolyásolták őket. 7. Az agrárrétegek reagálása a) A birtokos parasztság

11 Ez a réteg alkotta a NEP-szervezés tekintetében Baranya társadalmának legfontosabb elemét. Egyrészt azért, mert a lakosságon belüli magas részaránya következtében (a keresők 63,1%-a) részvételük leginkább befolyásolta a pártszervezés sikerét. Gazdasági és társadalmi súlyuk pedig nagy politikai jelentőséget adott bekapcsolódásuknak illetve elzárkózásuknak. A NEP-tagság zöme közülük került ki. A helységek jelentős részében meghatározó szerepet játszottak a pártszervezetek megalakításában, vezetésében.

22 Ennek következtében igen sok helyen döntően politikai magatartásuktól függött a pártszervezet további működése, hatékonysága, sőt puszta léte. Az új párthoz fűződő viszonyukat mindenekelőtt a válság okozta súlyos gazdasági helyzetük, a kormány ezzel kapcsolatos politikája határozta meg. Az agrárválság Baranyában lényegében az ország egészére jellemző módon hatott. Az eltérések a birtokos parasztság nagyobb arányából fakadtak, így a helyzetükkel kapcsolatos válságjelenségek karakterisztikusabbak voltak, mint másutt.

23 A gazdasági és életviszonyok romlása, a növekvő nyomor, egyre fokozódó elkeseredettséget majd türelmetlenséget váltott ki közöttük, már 1930-tól.

24 Sok más