Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK TÁRSADALMI BÁZISA BARANYA MEGYÉBEN (1933-1936) VONYÓ JÓZSEF /. Bevezetés Gömbös Gyula - miniszterelnöki pozícióját felhasználva - híveivel a totális diktatúra kiépítésére törekedett. Ebben kulcsszerepet szántak az általuk fasiszta tömegpárttá átszervezett kormánypártnak, a Nemzeti Egység Pártjának. A NEP tagjává szerették volna mégnyerni illetve beszervezni a választópolgárok összességét vagy legalább túlnyomó többségét, tekintet nélkül azok osztályhelyzetére, nemzetiségére, felekezetére, vagy korábbi pártállására. A párt rendkívül centralizált szervezetével és működésével, a helyi pártszervezetek rendszeres, a község és lakossága egész életét meghatározó tevékenységével kívánták biztosítani, hogy a magyar társadalom többsége feltételek és ellentmondás nélkül támogassa Gömbös politikai céljainak realizálását. Jelentős részben e tömegerőre támaszkodva akarták elhárítani a diktatúra megteremtésének akadályait: az ellenzéki pártok növekvő tömegbeFolyását, illetve a konzervatív-liberális nagybirtokos, nagytőkés körök hatalmi túlsúlyát az államapparátusban, a közigazgatásban és a kormánypárt vezetésében. Végsősoron a párt révén az egész magyar társadalom fasizálására törekedtek.

1 Hogy e törekvésük milyen sikerrel jár, sok más tényező mellett mindenekelőtt attól függött, Gömbös programja és még inkább kormányának politikája hogyan befolyásolja az ellentétes vagy eltérő érdekű társadalmi osztályok, rétegek helyzetének alakulását. Sok múlt azon: megnyerhetik-e olyan rétegek támogatását, amelyek gazdasági helyzetük, társadalmi súlyuk révén hatni tudnak a lakosság nagy tömegeire. Nem kevésbé volt fontos, hogy befolyásuk alá tudják-e vonni a kormányellenességük, tömegerejüik, szervezettségük míiaitt számukra legveszélyesebb társadalmi erőket. Ezért a NEP eddig hiányosan feltárt történetének jobb megismeréséhez nélkülözhetetlen társadalmi bázisának pontos feltérképezése. Dolgozatunk ehhez kíván hozzájárulni a Baranya megyei helyzet feltárásával. Baranya megyében a NEP-szervezetek kiépítése az 1933. június 18-i zászlóbontástól kezdve nagy nehézségekbe ütközött, lassan haladt. A taglétszámok is meszsze elmaradtak az eddig publikált országos értékektől. A szervezőmunka csúcspontján, 1935. január-februárjában 39 748 tagja volt a pártnak, a megye választópolgárainak 40,6%-a. Az egyes helységek illetve választókerületek között azonban óriási eltérések mutatkoztak mind a NEP-tagok azonos időpontbeli aránya, mind a változások iránya és dinamikája tekintetében. Ezek a különbségek arra utalnak, hogy a megye társadalma nem egységesen reagált a szervezők felhívására.

2