Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

//. A megye gazdaságának és társadalmának fő jellemzői A politikai erőviszonyokat - így a NEP-szervezés lehetőségeit - döntően befolyásoló gazdasági, társadalmi viszonyok, a lakosság nemzetiségi összetétele tekintetében Baranya megyét több vonatkozásban sajátosságok jellemezték. Baranya gazdaságának az országosnál is nagyobb mértékben uralkodó ágazata volt a mezőgazdaság.

:! üzemi kereteit tekintve az országos átlagot'

1 jelentősen meghaladta az 5-20 és 20-50 holdas birtokok aránya: számuk, területük és kataszteri tiszta jövedelmük relációjában egyaránt. Az átlagtól jelentősen elmaradt a 0-5 holdas apró birtokok, törpeparcellák aránya. Különösen fontos az 1000 hold feletti birtokok relatíve kis szalma és területe.' A nagybirtokos megyékhez képest lényegesen kevesebb helység határát fogilíálták el többezer holdas birtoktestek.

0 A fenti birtokviszonyok meghatározták a megye agrártársadalmának szerkezetét.' Ennek sajátosságai közül ki kell emelnünk, hogy létszámaránya és gazdasági jelentősége alapján egyaránt döntő eleme volt az 5—20, illetve a 20-50 holdas területen gazdálkodó parasztság. Ez a réteg, mely a birtokok 37,4"n-át, a mezőgazdasági területek 47,5%-át birtokolta, a megyében levő gazdaságok összkataszteri tiszta jövedelmének 57,8°o-át élvezte, számottevő gazdasági erőt képviselt. Kedvező volt számára, hogy kevésbé nehezedett rá a nagybirtok gazdasági és politikai nyomása, a gazdagparasztság — számára előnytelen - konkurrenciája. Ilyen feltételek között - minden nehézség és bizonytalansági tényező ellenére - Baranyában a parasztság relatíve jelentős része gazdaságilag független volt, ami hatást gyakorolt politikai állásfoglalására is. E — birtokai nagysága alapján egyébként is heterogén — paraszti réteget tovább differenciálták az eltérő termelési, értékesítési lehetőségek. A megye változatos domborzati és talajviszonyai következtében jelentős különbségek voltak a gazdálkodás feltételeiben. Az értékesítést nehezítette, hogy a falvak nagy része távol volt a legnagyobb felvevőpiactól: Pécstől és Mohácstól, másrészt a megye helységeinek majdnem fele (150 község) nem rendelkezett a biztonságos és gyors áruszállítást elősegítő úttal.

8 A parasztság e legfontosabb rétegének gazdálkodására elsősorban az önellátás volt jellemző.'

1 Az adók magas összege, a hitelek, kamatok visszafizetése arra kényszerítette őket, hogy termékeik egy részét piacon értékesítsék. Az a - létszámát tekintve — kisebb réteg, amely kedvezőbb éghajlati és talajviszonyok között gazdálkodhatott, intenzívebb termelést biztosító kultúrált (szőlő, gyümölcs, kertészet, áiíliatta'rtás) alakított ki birtokán, árutermelő tevékenységet folytatott. Az 5-50 holdas parasztok gazdasági helyzetét erősen rontották a válság hatására kialakult értékesítési nehézségek, a kedvezőtlen árviszonyok. Mellettük - az országosnál kisebb arányban - az önellátást sem biztosító 0-5 holdas töredékparcellák tulajdonosainak mintegy 28 ezer főnyi tömege képezte a parasztság széles rétegét. Rendkívül szűk gazdálkodási lehetőségeik arra szorították őket, hogy családtagjaikkal együtt rendszeres, vagy alkalmi bérmunkát vállaljanak. A nagybirtok relatíve alacsony részesedésének volt következménye a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, napszámosok kisebb aránya.

10 A cselédek viszonylag nagy része függött középbirtokosoktól illetve gazdagparasztoktól, ami - ha kiszolgáltatottságukon nem is változtatott — más politikai hatásokat