Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

megek érdekében a legmesszebbmenő megértést és támogatást helyezi kilátásba."

66 Az akciót azért tartották szükségesnek, hogy a megye és város kiürítésében mind kevésbé bízó lakosságba erőt önthessenek, másrészt hogy a Szocialista Pártot megosszák, s azokat a tagjait, akikkel már korábban is folytattak tárgyalásokat, a keresztény nemzeti irányzatnak megnyerjék. A Pécsi Keresztényszocialista Párt vezetői igen határozottan léptek fel egy 1921 május elején kezdődő akcióval szemben, amely mögött a liberális köröket, a kaposvári katonai köröket, sőt a külügyminisztérium képviselőit vélték felfedezni. Május 8-á,n 4-5 főből álló csoport, aimelyet egy Obrincsák nevű pécsi cipész vezetett, a demarkációs vonalon túlra, Komlóra ment és ott állítólag a külügyminisztérium képviselőivel találkoztak. A megbeszélésen egy tervezet került megvitatásra, amely a pécsvidéki bányamunkásság szociáldemokrata alapon való megosztására irányult. A tervezet szerint az első számú feladat megosztani és ezáltal elgyengíteni a most egységes és terror állott álló szocialista pártot. Ez csdk icr Marx-Eng eis-féle elmélet további fenntartásával lehetséges. A keresztényszocialista szervezkedés — véleményük szerint improduktív, a kor szelleme is más alapokat kíván. Az új alakulásban a vezetőknek a munkásság köréből kell kikerülni. A cél elérése érdekében lapot kívántak alapítani, amelyben a szocialista frazeológiát akarják megtartani. A tulajdonképpeni célt ,,

successive" kell kibontani. Kezdetben a szerbeknek is engedményeket téve, olyan ,,tanító" cikkeket kell a lapban elhelyezni, amelynek eredményeként az olvasók fokozatosan megbarátkoznak a magyarországi viszonyokkal, a mostani vezetőségtől elidegenednek.

6

' A fentieken túl állandó szóbeli propagandát kell kifejteni, amelyen keresztül a zavar és az elégedetlenség csíráit kell elhinteni a munkásság, s ezen belül elsősorban a bányászok körében. Obrincsák állítása szerint ezekre a célokra a magyar kormánytól a kisgazda képviselők és a komlói katonai kirendeltség közvetítésével pénzt kapnak. Perlaki, Patacsi és Muszti képviselőkre, valamint Kovács ezredesre és Purt századosra hivatkozott, akik állítólag személyesen folytattak tárgyalásokat az ügyben Budapesten. Az biztos, hogy Kovács ezredes ismerte és támogatásra érdemesnek tartotta a kezdeményezést.

68 A pécsi keresztényszocialisták igen éles támadást indítottak az akció és annak minden támogatója ellen. Állásfoglafásukalt ímemoraindumszerűen dolgozták ki és megküldték Kovács ezredesnek, a kormánynak, valamint a központi párt vezetőségének. Alapállásukban abból indultak ki, hogy az Obrincsák-féle tervezet tárgyi részében helytelen, személyi részében pedig megbízhatatlan. A szervezkedés semmivel sem segítené elő a nemzeti ellenállás ügyét Pécsett és a megyében. Eredménye legfeljebb az lehet, hogy gátolja a KNEP, illetve a keresztényszocialista szakszervezetek további erősödését. Ismételten leszögezik, hogy Pécsett ők fejezik ki azt az egyetlen erőt, amely következetesen küzd a szerb megszállók és az őket támogató szocialista városvezetés, valamint a liberális zsidóság ellen. Csakis a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának pécsi szervezete hivatott arra, hogy segítsen a kormánynak és a katonai köröknek a bevonulás előkészítésében. Ugyanakkor határozott hangon bírálták a párt központi vezetését és a kormányt, hogy lényegében semmit sem tettek eddig a helyi keresztényszocialista munkásszervezetek támogatására, amivel rendkívül nehéz helyzet elé állították a 11. B. Helytörténetírás 1983/84 161