Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

mából".

00 Sokallották a küldöttség létszámát is, ami megoldhatatlan anyagi problémákat vet fel, de egyébként is indokolatlan. A pécsi vezetőség azonban nagyon makacsnak mutatkozott a dologban, így sor került az eredetileg tervezett 7 tagú delegáció útnak indítására. Vogt Adolf házláda atya, Bodányi Ferenc gépészeti felvigyázó, Klotz Máté vájár, Dobek János vájár és még három társuk június második felében Mánfán át megérkeztek Komlóra. A demarkációs vonalon Schmidt Mátyás és a központot képviselő Madarász, a bányász ügyekkel foglalkozó titkár fogadta őket. Az akció nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Jórészt a központ és a minisztérium, illetve személy szerint Székely államtitkár hibájából. A delegáció tagjai közül kettő tért vissza, akiket a szerbek letartóztattak. A Magyarországon maradt öt bányász nem kapott támogatást, sőt a Pécsre érkezett információk szerint - úgy bántak velük, mint internáltakkal.''

1 A pécsi pártvezetőség e bánásmódért a kisgazdákat tartotta felelősnek, másrészt elkeserítenek tartották, hogy a „keresztényszocialista szakszervezeti vezetőség nem áll helyzete magaslatán és 5 bányamunkást nem tud Komlón munkába állítani".''

2 Kifejtették azt a meggyőződésüket, hogy ,,a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának legszilárdabb oszlopai a keresztényszocialista szakszervezetek és egyesületek lesznek. Ha keresztényszocialista szakszervezetek vezetősége nem rendelkezik kellő érzékkel és képességgel a szervezés és vezetés tekintetében, a pártvezetésnek kell alkalmas módon ebben segítségére lenni".

6:! Kérték a KNEP elnökségét, hogy gondoskodjék a Komlón levő bányászok munkába állításáról. Segítséget kértek családtagjaik és a két bebörtönzött bányász részére is, arra az esetre, ha a megszállók kiutasítják őket. Igen fontosnak tartották azt is, miként bánnak a magyar hatóságok a szerbek által kiutasított pécsi bányászokkal. ,,A nemzeti eszme, valamint a bányaüzemeknek a magyar uralom alatt leendő zavartalan üzemelése szempontjából nagyon fontos volna, ha az összes kiutasítottak jóindulatú elbánásban részesülnének és munkaalkalomhoz jutnának. Valamennyien irányzatunkkal rokonszenvező munkások, megnyerésük tehát pártérdek."

04 Szükségesnek tartották, hogy Komlón a szakszervezeti vezetőség teljes erővel lásson hozzá a keresztényszocialista szakszervezet szervezéséhez, mert ez „óriási és kedvező kihatással lenne a pécsvidéki bányászok szervezésére".

(

" A tömegek megnyerését kívánta szolgálni a Magyarországon már működő Keresztényszocialista Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet megnyitása Pécsett az SHS-hadsereg kivonulása után. A terveket már a megszállás idején elkészítették. A szövetkezet segítségével elsősorban a megye lakosságára kívánták befolyásukat érvényesíteni. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának pécsi vezetői úgy vélték, hogy a munkásságot csak a megtorlástól való félelem késztette Horthyék bevonulásának ellenzésére. A pártvezetőség - a pécsi bányászok megnyugtatására - már a Telekykormány idején általános politikai amnesztiát kért a szocialista munkásság részére. Gosztonyi Gyula kormánybiztos annak érdekében is közbenjárt, hogy egy keresztényszocialista képviselő interpellációjára a kormány nyilatkozzék Pécs Magyarországhoz való visszacsatolásáról és a munkásságnak biztosítandó amnesztiáról. A kormánynyilatkozat sürgetésével együtt azt is kérték, hogy ezt a nyilatkozatot „a magyar viszonyok kedvező feltüntetése és kiürítésre vonatkozó bíztató körülmények rövid vázolása kíséretében röpirat alakjában 5-6000 példányban" sürgősen juttassák el a pécsi pártszervezethez. „A röpiratban kifejezésre kellene juttatni, hogy a magyarországi keresztényszocialista párt a félrevezetett munkástö-