Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

tesz megdönteni". Ezért „szükségesnek tartjuk, hogy a felszabadulás pillanatától kezdve a kormányhatalom súlyával és tekintélyével és teljes akciószabadsággal vehessük fel a küzdelmet a liberális—zsidó és nemzetközi szocialista törekvésekkel szemben. Ennek legfontosabb kelléke, hogy legyen már a kiürítéskor főispánunk"/'

0 A jelentkező veszély Prakatur Tamást is arra ösztönzi, hogy annak elhárításához kapcsolatot keressen a keresztényszocialistákkal. Levélben jelzi Komócsynak, hogy tudomást szerzett egy tanácskozás előkészületeiről, amelyre Sásdon kerül sor. Témája a kiürítéshez kapcsolódó feladatok. A megbeszélésen részt vesznek a belügy-, külügy-, pénzügyminisztérium küldöttei a katonai hatóságok Soós volt hadügyminiszter vezetésével, továbbá a sásdi hatóságok fejei ,,a Mándi-Szili — Stenge klikk exponensei". Prakatur feltételezése "szerint itt elő fog kerülni a főispánság kérdése is. Ezért javasolja, hogy a megbeszélésen feltétlenül legyen jelen valaki a ,,mi irányzatunkat képviselők közül is". „Minden törekvésem csak abban összpontosul, hogy ne a régi Mándi-Stenge-Szili féle klikk kerüljön előtérbe, mert hiszen akkor a régi zsidó mungó világ marad meg a maga egészében, amit megakadályozni becsületbeli kötelessége minden keresztény gondolkozású embernek".

51 Prakatur még azt is felajánlja, hogy félreáll, hogy Gosztonyi személyében Pécs város és a megye főispánja biztosított legyen. Nem lehet tudni, hogy Prakatur levele mennyire volt őszinte az együttműködés vonatkozásában. Tény, hogy kisgazda politikusoknak Ráday belügyminiszter már ígéretet tett Praktur baranyai főispánságát illetően.

02 A régi városvezetéssel a harc a képviselői mandátumok kérdésében is kiéleződött. Nendtvich (a Pécsről kiutasított polgármester), Visnya Ernő takarékpénztári igazgató, Littke József pezsgőgyáros (Budapesten tartózkodott), Baumann Emil sörgyári igazgató és Fischer Ferenc ügyvéd felajánlotta Pécs város I. kerületi képviselőjelöltségét Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek, aki azt el is fogadta.

53 A jelölésről az újságból értesülő pécsi pártvezetőség vezetőségi ülésen foglalkozott a kérdéssel, s erről tájékoztatást küldött a KNEP Országos Elnökségének. A jelölést felajánló személyekről úgy nyilatkoznak, hogy „kivétel nélkül a liberális munkapárti rendszer hívei és semmi jelét nem adták ez ideig pártunk vagy a jelenlegi kormányrendszer támogatásának... leszögezzük, hogy nevezettek Pécs város választópolgárságát nem képviselik, azok nevében eljárni hivatva nem voltak. Nemcsak azért, mert erre megbízatásuk nem volt, hanem azért, mert Pécsett a liberális irányzatnak a polgárság, az iparosság, a munkásság köreiben hívei nincsenek. Ez az irányzat csak a zsidóságra és a munkapárt régi exponált embereire számíthat".

04 Azzal a beállítással szemben, hogy a Pécs-baranyai ellenállás sikere bármi nemű kapcsolatban van a pécsi I. kerületi képviselő jelöléssel kijelentik, hogy tekintet nélkül arra, hogy végül is személy szerint ki lesz a képviselőjelölt „a nemzeti ellenállás ügye csorbát szenvedni nem fog, mert, akik a nép széles rétegeiben azt vezették, azt ez után is meg fogják tenni".

55 A pártvezetőség Hegedűs képviselőjelöltségében addig nem kívánt állást foglalni, amíg a központtól az országos politika szempontjából fontos felvilágosításokat meg nem kapja. Ez az alapállás egyértelműen kifejezi, hogy végleges állásfoglalásuk az adott kérdésben a központ véleményétől függ. Még akkor is így igaz ez, ha néhány feltételt is megfogalmaznak, amelyek mellett Hegedűs jelölését támogatnák. . Ennek a „rugalmas" alapállásnak egyértelmű kifejezője Komócsy Istvánnak