Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

Az időközben végbe:ri3nt változásokat mutatja, hogy 1921 elején harcot kell indítaniuk azért, hogy Gosztonyi kormánybiztos'" számára a főispánságot biztosítani tudják. Ekkor már látható az „ellenség" is, akivel szemben meg kell küzdeni. Ez a megyét és Pécs városát a szerb megszállás előtt irányító volt munkapártiakban adott. Természetesen nem arról van szó, hogy ezek csak most kezdtek hozzá a pozíciók megőrzésére irányuló harchoz. Kapcsolatuk lényegében folyamatosnak mondható az ellenforradalmi rendszer vezető 'köreivel. A megszállott területeken tartózkodók részéről ugyanolyan illegálisan, mint ahogyan azt a keresztényszocialisták tették. Eizonyos azonban, hogy ezeknek ikorábban inem volt erről kellő ismerete. Gosztonyi pozíciójának erősítését kívánta szolgálni az a javaslat, amely a pécsi magyair politikai 'köröknek a belgrádi magyar ikir. követséggel létesítendő állandó kapcsolatára vonatkozott. Készítője megkérdőjelezte, hogy korábban eléggé rendszeres és megbízható volt-e az összeköttetés. Valóban megfelelt-e a magyar királyi kormány politikai irányvonalának, fölfogásának, taktikájának. A megváltozott viszonyok más embereket és irányítókat kívánnak. Ennek első és legpregnánsabb kifejezője Gosztonyi 'kormánybiztos-főispán, mint párt pedig a Pécsi Keresztényszocialista Párt. Ebből következően a jövőben minden politikai tartalmú értesítés, referálás akár a követséghez vagy azon keresztül a magyar kormányhoz megy csak Gosztonyi véleményezésévei induljon el, menjen tovább. Ugyanez vonatkozzon a vízum előterjesztésekre is. Mindazok, akik korábban javaslatba jöttek vizűm ajánlási joggal történő felruházásra — nemzeti szempontból megfelelnek ennek (Oberhammer Antal volt városi főjegyző, Fischer Béla volt megyei főjegyző, Fischer Ferenc dr. takarékpénztári ügyész, Günther Mihály dr. iparkamarai titkár). Kapjon azonban ilyen jogot Komócsy István is, illetve az ilyen felhatalmazással rendelkezőket írásban kötelezzék, hogy valamennyi előterjesztésüket elküldés előtt láttamoztassák Gosztonyival. A kormánybiztos kiemelt szerepét az alábbi módon kívánták biztosítani: A javaslat mellékeli a főispán kézjegyéi két formában. „Az egyik . . . azt jelenti, hogy a főispán a maga részéről is véleményezi az előterjesztést, a második, az elsőtől alig különböző, azt jelenti, hogy a vízumot a maga részéről megtagadónak véleményezi." Ugyancsak közöltek egy formaszöveget is amelyben Gosztonyi megállapodott az előterjesztésre jogosultakkal. A szövegtől történő bármilyen eltérés (közbeszúrás, fokozott ajánlás stb.) azt jelenti, hogy a vizűm megtagadását javasolják. Ezzel az eljárással a kormánybiztos befolyását az ügyek irányítására egyértelművé kívánták tenni, amit fokozottan kifejezésre juttat a javaslat két utolsó pontja: ,, . . . a főispán kettős . . . ellenjegyzési formájáról az akkreditált urak nem tudnak és kívánatos, hogy ne tudjanak. . ." „Ha privátjellegű levélen a királyi követség Gosztonyi főispán . . . kézjegye közül az első, tehát igenlő formáját megtalálják... ez azt jelenti, hogy a követségtől kapott vegytintát használtuk, s a levélből a titkos közlések előhívandók." A Gosztonyi személye körül kialakult szembenállás során már nyíltan is fellépnek a fővárosban, illetve Sásdon tartózkodó volt munkapárti vezetők. Ráday Gedeon belügyminiszternél kilincseltek Gosztonyi főispánsága ellen. Arra hivatkoztak, hogy szélsőséges keresztény irányzatú, akit a liberális érzelmű pécsi polgárság nem támogat, aki a keresztényszocialistákra támaszkodva akar politizálni. Légrády Hallerhez írt levelében a veszélyről így írt: ,, . . . a báránybőrbe bújt liberálisok Pécsett ma már azt hangoztatják, hogy Pécs és Baranyából egy új politikai alakulatnak kell kiindulnia, amely a magyarországi keresztény irányzatot hivatva