Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

A mérsékelt nagytőke-ellenesség nagyon jól megfér a magántulajdonon alapuló tőkés társadalom elfogadásával, sőt a tulajdonos osztályoknak a keresztény irányú kibontakozás szempontjából nélkülözhetetlen, pozitív szerepével. Igen jól fejezi ezt ki az a cikk, amely a rendkívül súlyos pécsi gazdasági helyzetből kivezető utakat vizsgálva az alábbiakat fogalmazta meg: ,, . . . egymás után alakulnak a többmilliós részvénytársaságok, amelyek hivatva lesznek egyrészt a pénzek egyirányú - kifelé — mozgását ellensúlyozni, másrészt a már jó ideje tétlenségre kárhoztatott munkáskezeknek foglalkozást és ezáltal kenyeret juttatni . . . A gazdasági élet megindulásának hatásai között a legfontosabbnak tartjuk azt a kérdést, hogy minő mértékben lesz hatással a társadalmi feszültség enyhítésére. . ., mennyire fogja segíteni a munkásság beilleszkedését abba az áramlatba, amely hovatovább uralkodó lesz körülöttünk: úgy az SHS királyságban, mint Magyarországon? Ezt az áramlatot csak negatíve kívánjuk jellemezni, mikor azt mondjuk róla, hogy nem kedvez a keresztény-ellenes és a nemzetiséget feladó nemzetközi gondolkodásnak." ,, . . . fontos és felelősséggel járó kérdések a tőke tulajdonosaira és kezelőire nézve: akár délre a hazaszerető és lelkében keresztény szláv testvérek felé tekintenek, akár északra Magyarország felé", hogy a most meginduló gazdasági élet előmozdítja-e a munkásság beilleszkedését a körülöttünk uralkodó keresztény-nemzeti áramlatokba. A nemzeti és az osztálybéke meghirdetése ez a nemzetközi szocializmussal szemben. Olyan osztályöntudatnak a kialakítása, amely beleilleszkedik a nemzeti egységbe. A kereszténység védelmének ürügyén megfogalmazzák véleményüket a demarkációs vonalon túl folyó eseményekről: ,, . . . az ún. keresztény kurzussal együtt állítólag fehér terror is van. Mondjuk, hogy van. De ennek semmi köze a kereszténységhez . . ." a magyarországi bolsevizmus megbukott 1919 augusztus elején ... vérlázító kegyetlenségei, melyek nagy része zsidók részéről és keresztények ellen történtek — bizonyos fokú reakciót váltottak ki, de hogy ez nem a kereszténység visszahatása volt, igazolja az a szózat, amelyet a magyar püspöki kar adott ki:" ,,Vezessük be a gyakorlati kereszténységet, mint megértést és jogtiszteletet, mint jóviszonyt és összetartást a nemzet összes társadalmi osztályaiban és tiszteljük meg egymást a felebaráti érzések és az emberi jogok, a társulás és a szervezkedés szabadságának elismerésével. Álljon tőlünk távol minden bosszúvágy, megtorlás .. . itt nem győzött le osztály osztályt, nem győzte le senki a munkásosztályt, hanem a gazdasági és társadalmii rend gonosztevőit lőtték le . . . nem lehet szó sem reakcióról sem elnyomásról. Senkiét el nem venni, mindenkinek a magáét megadni — ez a jövő boldogulásának feltétele." „Reakcióról, mely elnyomást, véres viszonzást és üldözést jelent, mely kínzókamrákért kínzókamrákkal, vörös terror helyett fehér terrorral fenyeget, közöttünk még szó sem essék . . ." A püspöki kar szózatából vett idézetet a cikk szerzője így kommentálja: ,,Ez tehát a kereszténység! És emberi hibák miatt, ezt az isteni kereszténységet káromolják! Milyen magasság ez a szózat és milyen mélység, alacsonyság ennek a káromlása !" A teljes azonosulás kifejezése, megfogalmazása ez. Akiknek szól, azok a munkások, akiket rosszhiszemű vezetőik indulatai és törekvései igyekeznek felkavarni. A keresztény gondolat jegyében az elbukott forradalom gyalázása és teljes elutasítása. Horthy Magyarországának elfogadtatása. A felsorakoztatott példák talán elegendő alapot adtak annak bizonyítására, hogy a szerb megszállás alatt Pécsett tevékenykedő keresztényszocialisták, bár ismerték a kurzus keresztényszocializmus felfogását és az ellenforradalom hatalom-