Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

a mi célunk ... Ezt az új szocializmust, mely nemzeti és keresztény alapon áll, írtuk mi zászlónkra." ,, . . . milyen erkölcstelen minden osztályuralom . . . jólét, szabad jövő csak az egész dolgozó társadalom harmonikus együttműködéséből születhetik." Minden hasonlóság ellenére sem lehet teljes gondolati egybeeséséről beszélni a keresztény-nemzeti gondolat pécsi megfogalmazása és a demarkációs vonalon túli kifejtése között. A megszállás hatása, a sajátos helyi körülmények elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy a program nem, illetve csak a kereszténység egységének kifejtésén keresztül, közvetetten antiszemita. A nemzeti gondolat nem lehet azonos a magyar nacionalizmussal, ugyanakkor „elutasítja" a szerb nacionalizmust. Mindezeken túl: „Azt akarjuk, hogy ne annyira politikai, mint inkább a világ valamennyi népét átfogó társadalmi programmá legyen — a keresztény nemzeti egyesülés." A keresztény gondolat értelmezését fejti ki a húsvéti ünnepek alkalmából megjelent: „írjunk-e mi is ünnepi cikket? vezércikk Mi a realizált kereszténységnek, mi a hétköznapi életnek, a gyakorlatiságnak feltűrt ujjú munkásai vagyunk . . . mi az életet, a sajtót, a közgazdaságot, a családot, szóval az egész közéletet szimplán és őszintéin, de 'következetesen (keireszténynelk ;

kívámi)uk . . . Legyen feltámadás a szegénynek az anyagi és szellemi jobblét, a gazdagnak a jobb belátás és szociális érzék feltámadása." „A szociális béke útja" c. vezércikk más összefüggésekben ugyanezeknek a gondolatoknak a részletesebb kifejtését adja. „A szociális kérdés technikai, gazdasági és politikai megoldását sokan keresik, de legtöbben elfelejtik, hogy bármilyen reform megvalósításánál elsősorban — akarattal — van dolguk, tehát elsősorban a szellemi és akarati energiák helyes fejlesztésére kell törekedni . . . Kapitalisták a mammon ölelése közt lássátok be, hogy munkásaitok maguk és családjaik számára tisztességes kenyeret és jövőt igényelhetnek, vagyonotok növelését a munkás verejtékének árán éritek el. Juttassatok neki magatoktól, ne várjátok, hogy követeljen. Ezt parancsolja a keresztény megértés. „Munkás testvérem! — ki a liberalizmus jármától szabadulni akarsz és munkád ellenértékét követeled, szervezkedj, hogy az önzés túlkapásaitól megvédhesd magad, művelődésre teret, egészséged fenntartására módot, s agg korodra nyugodt életet szerezhess. De ne engedd, hogy a gazdasági egység és a történet által összefűzött testvéreid iránt érzett szeretetet kiöljék szívedből, hogy az életed célját megmutató, az emberi önzést és gyűlöletet - tehát antiszociális tulajdonságokat - tisztító kereszténységet kilopják az emberiség szívéből, mert csak úgy lesz társadalmi jólét és béke." Világos kifejtése ez annak a reformkoncepciónak, amely szerint a tőkés társadalmat kell jobbá tenni, elutasítva az osztályok kizárólagos uralmát, helyébe állítva a keresztényi szereteten, belátáson alapuló osztályegyüttműködést. A realitásokat figyelembe véve nem akarja megszüntetni a munkások osztályszervezeteit, de azoknak olyan keresztény alapokon álló szervezetekké kell lenniök, amelyek szellemi, lelki, testi, anyagi érdekeiket egyaránt előmozdítják, de ugyanakkor visszatartják az osztályharctól. Az ortodox keresztényszocializmus tartalma húzódik meg ezekben a cikkekben. Jól felismerhető annak minden lényeges területe. A liberalizmussal való szembenállás kategorikus megfogalmazása, a mérsékelt nagytőke-ellenesség és az osztályharcos szocializmus egyértelmű elutasítása.