Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

attól függően, hogy kik fogalmazták meg és mikor. De végképpen nem volt letisztult, hogy mit fejez ki a keresztény-nemzeti irányzat s hogy a két összetevő hogyan viszonyul egymáshoz. Egyértelműbb tartalmat kapott a keresztényszocialista ideológia általános kiindulási pontja - az emberi életre, a társadalomra vonatkozó örök igazságok elismerése —, valami isteni akaraton nyugvó erkölcsi törvények elfogadása. Ez az 1919-es pécsi programban is benne rejlő gondolat fogalmazódik meg már sokkal egyértelműbben, nyilvánvalóbban, mindenki számára közérthetőbben az 1920 tavaszán megjelenő ,,A Béke" című lapban.

32 A program születése óta eltelt időszak nagyon sok tapasztalattal szolgált az anyaországban végbement változásokkal, az ellenforradalom terrorjával, a keresztény pártok újjászerveződésével, programjaival. Pécs és Baranya területén a megszállók magatartásában végbement változásokkal, az osztályoknak a nemzeti és szociális kérdésekben kialakult nagyon eltérő magatartásában, a helyi munkásmozgalom egyre aktívabb tevékenységében stb. A lap 'legfőbb programját címében (hordozza: a béke az. Az első szám vezércikkben, ,,programcikk"-ben értelmezi a lap és a mögötte meghúzódó politikai csoport irányvonalát. A bevallott cél egyértelműen az osztályok, nemzetek, vallások egymás elleni harcának megszüntetése. Ehhez az alapot az adja, „hogy minden osztálynak vannak olyan értékei, melyek a többi osztályra nézve is nélkülözhetetlenek. A nemzeti és vallási eszmék nagy értékét pedig mi sem jellemzi jobban, mint hogy a történelem legszebb alkotásainak, legcsodálatosabb tetteinek, a legheroikusabb önfeláldozásoknak ezen eszmék voltak az inspirálói és hajtóerői". „Az osztályok tehát, de főleg a nemzeti és vallási - s elsősorban a keresztény szellem: valóságok, melyekkel számolni kell, melyeket elmellőzni nem lehet, melyek letörésére gondolni sem szabad, mert eddig még minden ilyen törekvés csak elpusztíthatatlan rugónak összenyomása volt. . ." Arra kell törekedni, hogy a nemzetek és keresztény vallások között olyan harmónia jöjjön létre a jól felfogott kereszténység és igazi nemzeti öntudat alapján, talaján, amely „elsimítaná, összhangba hozná az osztályok érdekellentéteit is". A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a kereszténység egységének a megfogalmazódása egyrészt a felekezetek közötti együttműködés számára kíván hidat emelni, másrészt a társadalmi osztályok lehetséges együttműködésének is kiindulási alapja kíván lenni, a pontosan meg nem határozott „igazi nemzeti öntudattal" együtt. Mindezek alapján a béke (társadalmi béke) feltétele a keresztény-nemzeti eszme egészséges érvényesülése. A társadalmi békének, az osztályharmóniának ez az akarása azonban nem ad fel minden harcot. Küzdeni kíván a béke akadályai ellen. Mindenekelőtt a legutolsó évszázadok minden nagyobb bajának a fő forrása, a liberalizmus ellen. De harcol minden osztályuralmi törekvés ellen (is) akár felülről, akár alulról jöjjön, akár a vagyont, akár az öklöt, akár az e'I vet alkarja is osztályuralmi jogforrásként a többi osztályra ráerőszakolni". Mindez ellenkezik a keresztény-nemzeti eszmével, ellenkezik a békével. Mennyire hasonlítanak ezek a gondolatok ahhoz, amit a Keresztények! Magyarok! c. röplap az ellenforradalmi .Magyarországon szerveződő Keresztény Szocialista Párt Szervező Bizottsága nevében, új szocializmust ígérve fogalmazott meg: „Nem az ellentétek kié.lesítése, hanem a jogos osztályérdekek összeegyeztetése