Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

nek eszköze is Feltűnő, hogy a nemzeti gondolat sehol sem fogalmazódik meg - hacsak a hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák segélyezését - ,,a hősök iránt a társadalom soha meg nem szűnő háláját" nem úgy fogjuk fel, mint ennek a gondolatnak a közvetett megfogalmazását, hozzá igazodva a megszállás körülményeihez. A programot összefogó keresztényi szeretet, megértés jegyében fogantak a befejező gondolatok: „Ezekre az alapokra épített államban, akinek lelkében Isten, szívében szeretet él, megtalálhatja boldogságát a nyugodt és megelégedett életet." Az ortodox keresztényszocializmustól áthatott ez a program. Ha nem is fogalmazzák meg konkrétan, hogy a társadalom bajainak fő forrását a szeretet hiányában látják, a megjavítás eszközeinek a felsorakoztatása mögött a legfontosabb erkölcsi alapelvek húzódnak meg: a felebaráti szeretet, a testvéri megértés, a gyengék támogatása. Ezekben rejlenek a megvalósítás feltételei. Már csak azért is, mert a megfogalmazott program tényleges keresztülvitelének módjáról, útjáról egyetlen konkrét szó sem esik. Hacsak a jólétet biztosító békés munkát nem ennek tekintjük — hozzátéve mindjárt, hogy egyben beleértve a program egészének lényegét is, a forradalom és minden radikalizmus elutasítását. Viszonylag kis helyet foglalnak el a munkásosztály megnyerésére irányuló követelések, de így is egyértelműen kifejezik, hogy a szocialista párt szociális programjának ellensúlyát kívánják adni. A röplap nem szól külön a bányamunkásokhoz. Ugyanakkor figyelembe véve a helyi munkásosztály összetételét, bizonyos, hogy a befolyásolásukra irányuló törekvés már ebben az időszakban is megvan. Egy 1920-ban keletkezett röpirat már egyértelműen ehhez a munkásréteghez szól. Hangzatos címe: „Szózat Pécs és környéke bányászaihoz, jó szerencsét! Bár az aláírás: „magyarországi bányásztestvéreitek" — feltételezhető, hogy megfogalmazója Légrády Ferenc, a pécsi keresztényszocialisták egyik vezetője. Ebben a röplapban központi helyet kapott az antiszemitizmus, a helyi munkásmozgalom legtekintélyesebb vezetőjének, Hajdú Gyulának személyes lejáratása. A röpirat programot nem ad. Hangzatos, frázisszerű megfogalmazása az antiszemitizmusra alapozottan szociáldemokrata-ellenes. Ugyanakkor meg kívánja nyugtatni a bányamunkásokat, hogy semmi tartanivalójuk nincs az ellenforradalmi hadsereg bevonulásától, mert „közben jártunk, hogy mindenki amnesztiát kapjon ... a magyar uralom szabadságot, olcsó kenyeret, olcsó ruhát, tisztességes megélhetést és boldog jövőt jelent nektek, ha minderről meg akartok győződni, küldjetek át megbízottakat". Ez az utolsó mondat is a röpirat pécsi eredetére enged következtetni, mert amikor a helyi vezetés úgy látta, hogy nem képes a bányászok között megfelelő hatékonysággal tevékenykedni, az országos központnak javasolta egy bányász küldöttségnek a demarkációs vonalon való átküldését.9 Igen erőteljes agitáció folyt a vasutas dolgozók irányába is. Ebben a pécsi szervezetet támogatta a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetségének államvasúti csoportja is. Ezt bizonyítja az a kézzel írott felhívás, amelyet a „pécsi vasutas testvéreiknek" címeztek. Ebben kifejtik, hogy ,,A budapesti és a megközelíthető területeken lakó keresztény vasutasok már kivétel nélkül sorakoztak a zászló alá és megalakították a keresztény szocialista párt vasutas szakosztályát. „Kövessétek ti is lelkiismeretetek és hazafias szívetek hívó szavát s jertek kivétel nélkül zászlónk alá."-'

0 A vasutas dolgozók nagyobb fogékonyságot mutattak a keresztényszocialista agitáció iránt, mint a munkásosztály más rétegei. Rövid idő alatt több százan csatlakoztak a párthoz.

31 Bizonyos, hogy ez összefüggött a Szocialista Párt politikájával való elégedetlenséggel, de feltételezhetően egyéb indokai is lehettek. Ezek megállapítása azonban még további feltáró munkát kíván. Közismert, hogy a keresztényszocializmust nem tekinthetjük egységes irányzatnak, rendkívül elmosódott elvi, ideológiai alapokon bontakozott ki. Még a leggyakrabban megfogalmazott gondolatok egyértelmű ideológiai tisztázása sem történt meg. A keresztény irányzat is számos értelmezést kapott nem kis mértékben