Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

Győri Béla, Ruzsinszki Béla, Vizer Lajos, Horváth Lajos dr., Varin Ferenc dr. és nem utolsó sorban Komócsy István és Légrády Ferenc. Egy hét múlva Mohácson alakult meg a párt helyi szervezete, amely elnökökké Kiszelyi Andort, Prakatur Tamás dr.-t és Schmidt Károlyt választotta.

18 A pécsi szervezetnek a munkásság körében meglevő befolyására bizonyos kiindulási alapot ad egy rendőrségi használatra készült kimutatás, amelyet az ellenforradalom szervezeti kiépülésével Pécsett működését megkezdő Kerületi Nyomozó Csoport állított össze 1921 -ben.

1!I A jelentés visszamenőleg számba veszi valamennyi jelentős pécsi nagy-, közép- és kisüzemiben a munkásság politikai orientáltságát, illetve a szerb megszállás időszakában lezajlott politikai, gazdasági mozgalmaikat. Feltünteti az egyes üzemeik átfog munkáslétszámát, illetve a készítésének időpontjában foglalkoztatott létszámot. A kimutatásból egyértelműen kitűnik, hogy a közép- és kisiparban igen jelentős a keresztényszocialista befolyás, illetve ugyanez elmondható az állami és városi üzemekben foglalkoztatott munkásságról is. Ugyanakkor egyáltalán nincs vagy csak érintőlegesen van jelen a bánya-, vas-, nyomda-, építőiparban, amelyekből az 1920-ig terjedő időszakban a pécsi munkásmozgalom vezetői elsősorban kikerültek. Más forrásokkal egybevetve a jelentést, közölt adatait hozzávetőlegesen hitelesnek fogadhatjuk el. A keresztényszocialista mozgalomnak tehát van bizonyos munkásbázisa Pécsett. Ez azonban nagyságrendjét tekintve nem akkora, hogy komolyabb veszélyt jelentene a munkásság meghatározó tömegét befolyása alatt tartó szocialista mozgalomra. Ugyanakkor feltétlenül bizonyíték arra, hogy vannak a munkásosztálynak olyan rétegei, amelyek megnyerhetők a keresztény mozgalom számára. Illetve vannak olyan hatékony eszközök, amelyek segítségével a tőkések - legalábbis szervezetileg - a mozgalomhoz kapcsolják őket. Ha mindezt öszszevetjük azzal, hogy az ellenforradalmi Magyarországon a keresztényszocialista szervezkedés és a hozzájuk fűzött remények ebben az időszakban magas hőfokon vannak, a párt egyes vezetői a szerveződő ellenforradalmi államhatalom vezető pozícióit foglalják el, természetesnek kell tartanunk, hogy a helyi szervezésre is nagy energiát fordítanak. A párt pécsi vezetői igyekeznek pozícióikat erősíteni már a megszállás alatt is, de hangsúllyal a szerbek kivonulását követő időszakra készülnek. Azzal a kimondott meggyőződéssel, hogy a helyi politika irányításában, meghatározásában ugyanolyan szerepet kell kapniok, mint amivel az országos párt bír az 1919—20-as esztendőkben. Ellensúlyát kívánják képezni a szocialista mozgalomnak, de megkezdik a küzdelmet a volt munkapárti régi városi és megyei vezetéssel szemben is. A tevékenység látható iránya az, ami a szocialista mozgalommal szemben folyik, de titokban a hivatalban levő ellenforradalmi kormányhoz, a párt országos vezetőihez írt leveleikben, az esetenkénti személyes konzultációkon, bizalmas üzeneteken keresztül már a jövőt készítik. Bíznak abban, hogy a területek visszacsatolása után birtokukba kerülő vezető pozíciók segítségével képesek lesznek a munkásosztályra irányuló befolyás hatékonyságát jelentősen növelni. Ugyanakkor arról is meg vannak győződve, hogy a jövő pozícióinak megszerzése nagymértékben azon múlik, hogy tevékenységük mit bizonyít a jelenben. Ennek területeit a munkásság szervezésében, a szerbekkel egyre intenzívebben együttműködő szocialista vezetők lejáratásában, a keresztény gondolatnak a szociális gondolattal együtt történő ébrentartásában látják. A párt szervezése azonban nem ment minden nehézség nélkül. Ez részben abból is adódott, hogy nem rendelkeztek elegendő, a szervezéshez értő vezetővel, illet10. B. Helytörténetírás 1983/84 Î45