Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

Pártunk éber figyelemmel őrködik minden körülmények között azon, hogy ez az osztályharc a mi falvainkat kikerülje és ott ne vessen gyökeret." A falusi lakosság foglalkozása annyira rokon természetű, hogy ott ,, . . . az érdekszálak oly tömören futnak egybe a szorgalmas és munkás dolgozó elem érdekeinek elválaszthatatlanságában, hogy szinte lehetetlenség számba megy erőszakos külső behatások nélkül az osztályharc létrejötte". Az utóbbi gondolatok mellett gyakran fogalmazódik meg a lapban, hogy az idő számukra most nem alkalmas a politizálásra. Legfőbb céljuk a kisgazda ügyek ismertetése, gazdasági céljaik fejtegetése. Ezekben a kérdésekben kell a baranyai kisgazdáknak tisztázni a helyzetet, világos és helyes közfelfogást teremteni.

13 A felsorakoztatott példák véleményem szerint elegendő mértékben bizonyítják, hogy a munkásosztállyal, annak politikai törekvéseivel szembenálló, a kispolgársággal együttműködni kívánó politikai irányzat szerveződéséről van szó, amely törekvéseiben a Nagyatádi-féle párthoz áll legközelebb. A párt megyei szervezésében oroszlánrésze volt Hoffmann Ottónak, aki 1919 márciusa után a keresztényszocialista párttal működik nagyon rövid ideig együtt. Amikor látta, hogy Pécsett a szervezés munkája polgári alapon nem sok reménynyel biztat, a vidék szervezésének munkáját vállalta. Ilyen irányú működése a tanácshatalom vereségéig tartott. Közben rövid időre a szerbek letartóztatták. A szegedi kormánnyal megalakulása után hamarosan kapcsolatba lépett Bartal Aurélon keresztül.

l

'

1 Ennek során felvetődött a kormány Pécsre való áttelepítésének gondolata is. Ugyanakkor a kisgazda pártot arra akarta rábírni, hogy erőteljesen kapcsolódjon be ebbe a mozgalomba. A terv megvalósulására nem került sor részben a kisgazdák alapállása miatt, de lényegében a tanácshatalom vereségével bekövetkezett alapvető változások miatt. Ekkor már a kisgazda párt vidéki szervezését végzi rendkívül nagy energiával. A legtöbb helyi szervezet létrejöttekor ő képviseli a megyei vezetést.

1,1 A jelentős szervezési eredmények ellenére sem tudott a Baranyai Kisgazdapárt érdemi politikai szerepet játszani. Ez a szerbeknek a szocialista párttal való együttműködésre irányuló törekvésén túl abból is következett, hogy Pécs városában nem voltak képesek jelentősebb szervezet kiépítésére. Egyes vezetői elhagyják - politikai ambícióikat követve — a megye megszállott területét. így pl. Patacsi Dénes (szentdénesi birtokos paraszt) 1919 szeptemberében lemond párt-alelnöki tisztségéről, s az ellenforradalmi Magyarországon folytatja politikai tevékenységét, mint baranyai képviselő, illetve államtitkár. Kapcsolata formálisan megszakad a helyi párttal, de illegálisan igen intenzív, továbbra is jelentős befolyást gyakorol a párt egyes vezetőire.

10 Lényegesen jelentősebb politikai tényezőnek kell tekintenünk Pécs városában a Keresztényszocialista Pártot, amely a kispolgárságon túl nem kevés gyári munkást is magához kapcsolt szervezetileg. A pártnak évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. 1903-ra datálható a budapesti Szent Imre Körbe tömörült fiatalok kezdeményezésére Pécsett is létrejövő első szervezet.

17 Igen kevés tagot tömörít magába, hatása nem terjed ki a megye területére, még néhány évi tevékenység után sem. 1907-re a városban kerületi titkárság működik, amely az országossá szélesedő mozgalomhoz való kapcsolódást fejezi ki elsősorban. A háború alatt a mozgalom általános hanyatlásnak indul, ez a pécsi kerületi titkárság megszűnésében is megmutatkozik. Az újjászerveződés röviddel a háború befejeződése után veszi kezdetét. 1918. december 22-én került sor ,,Zászlóbontó népgyűlésen" az újbóli megalakulásra. Az alapító tagok között több ismert névvel találkozunk: Perr Viktor, Polácsi János,